Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
délvidéki rendi gyűlések ezért a maguk nemében kuriózumok voltak, így messzemenő következtetések levonására — pláne a középkorra vagy a 19-20. századra vonatkozóan — nem alkalmasak, hiszen a két terület különleges, de jelentősen eltérő államiságának történetében sorsdöntő közjogi változásokat nem eredményeztek. Összegzés Mindezek után — akár összegzés gyanánt is — joggal tehetjük fel a kérdést, mi változott meg 1526-1527-ben, Habsburg Ferdinánd magyar trónra lépésekor Horvátország és Szlavónia Magyar Királysághoz való viszonyában. Ténylegesen nem sok minden. A Habsburg uralkodó továbbra is a Szent István koronája révén uralma alá került országnak-tartománynak tartotta őket, és nem tekintette ténylegesen külön királyságnak. Nem épített ki önálló horvát (pláne nem szlavón) kormányzati szerveket, az 1530-as években a délszláv ügyeket is a Magyar Kamarán, illetve a Magyar Udvari Kancellárián keresztül intézték. A szlavón és a horvát nemesség továbbra is a magyar királyi helytartón keresztül kereste fel az uralkodót panaszaival, aki nádor hiányában az uralkodót helyettesítette.34 2 A Magyar Tanács tagjaira támaszkodott Ferdinánd a Szlavóniát illető kérdésekben,34 3 és a horvát-szlavón bán kinevezésében is, és nem kérte ki erről külön a horvát rendek véleményét.34 4 A középkori mechanizmusok továbbélését jelzi az is, hogy egészen az 1570-es évekig van adatunk arról, hogy a báni törvényszékről szlavóniai és horvátországi pereket a bán az országbírói ítélőszékre irányított tovább, mert még ekkor is ez volt a bíráskodás legfelső fóruma. A cetini választás valódi hatása a 18. században mutatkozott meg. 1712-ben a Zágrábban összegyűlt horvát-szlavón rendek azzal érveltek a Habsburgdinasztia öröklését meghatározó szerződés, az ún. Pragmatica Sanqtio elfogadása mellett (miközben a pozsonyi magyar országgyűlés még nem határozott ez ügyben), hogy mindig is jogukban állt a szabad királyválasztás, és mivel csupán perszonálunióban vannak a Magyar Királysággal, a magyar diéta döntése rájuk nem kötelező. Arra hivatkoztak, hogy Cetinben 1527. január l-jén a horvát rendek saját akaratukból választották meg királyuknak Habsburg Ferdinándot, és ezzel valójában véget ért az 1102-ben kezdődött közös horvát-magyar királyság története.34 5 Nem egészen kétszáz év elteltével így vált a horvát nemesség cetini királyválasztó gyűlése propagandából jogalappá. 342 Erdélyi G.: Thurzó Elek i. m. 274. 1531. okt. 6. Thurzó Elek Ferdinándnak. 543 Uo. 258-260. 1531. júl. 20. Pozsony. Thurzó Elek, Szalaházy Tamás és más tanácsosok Ferdinándnak. Tanácsot adnak neki, hogyan kezelje azt a problémát, hogy Korbáviai János horvát-szlavón bán az uralkodó tudta nélkül Zágrábban gyűlést hirdetett a szlavón rendeknek. 344 Erdélyi G.: Thurzó Elek i. m. 265, 272, 302. 1531 augusztusában Karlovics halála után megüresedett a báni tisztség. Ferdinánd ekkor a magyar helytartókhoz fordult az ügyben, kit javasolnak utódnak a posztra. 345 Idézi Ivan Beuc: Instituticija drzavne Hrvatskoj (1527-1945). Zagreb 1969. 3.
