Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
hadjáratban.247 Miután kiderült, hogy a szultán célja Magyarország középső területeinek megtámadása, Lajos elrendelte, hogy a Száván veszteglő hajókat, bár Désházy birtokában vannak, azonnal szállítsák át a Drávára. Igyekezett minden erőforrását összegyűjteni az összecsapásig, és ehhez természetesen szüksége volt Szlavónia támogatására is. Az uralkodó rendkívül bízott a bánban, és ennek köszönhetően szárnyra kaptak olyan pletykák az udvarban, hogy ha Lajosnak nem sikerül a Drávánál megállítania a törököket, akkor Szlavóniába vonul vissza, mert Erdődyben és Batthyányban bízik a leginkább, és itt kell alattvalói mesterkedéseitől a legkevésbé félnie.24 8 Ennek persze nem volt alapja, ám az tény, hogy a szlavón rendek nem vonták ki magukat a háború terheinek viselése alól, és a július 30-án kiadott parancs értelmében fejenként szálltak hadba. A mozgósítás lefolyásáról a Szlavóniában birtokos Istvánffy Miklós krónikájából tudunk. Körös megyében Hampó Ernuszt Zsigmondot, Pogány Zsigmondot, Prasóczy Istvánt és Hobetics Boldizsárt, Varasdban Ráttkay Lászlót, Zágrábban pedig Vojkffy Miklóst, Ádám ítélőmester fiát bízták meg a csapatok vezetésével. Verőce megye hadaival Bánffy Jánosnak kellett megjelennie, Barach Mátyás vranai perjel helyett pedig Tahy Jánosnak kellett hozni a priorátus seregét.24 9 A sereg létszámára csak becsléseink lehetnek, de az biztos, hogy a Burgio által említett 10000 fo erős túlzás.25 0 Valószínűbb, hogy körülbelül 4000-5000 fő gyűlt össze a bán zászlaja alatt.25 1 Augusztus közepéig még abban reménykedhettek a magyar király tolnai táborában, hogy az ellenség nem kel át a Dráván és megelégszik Szlavónia vagy a tőle keletre fekvő területek elfoglalásával. Mivel ezt a verziót sem lehetett kizárni, augusztus 13-án Lajos azt parancsolta Keglevich Péternek, Kasztellánffy Györgynek és Kanizsai László özvegyének, hogy ha útban is lennének hozzá, azonnal forduljanak meg, és siessenek a bán táborába.25 2 1 5-e körül a török hadsereg megkezdte Eszéknél az átkelést, és ezzel eldőlt, hogy a Drávától északra kerül majd sor a magyar hadakkal való összecsapásra.25 3 A következő napon az uralkodó megparancsolta Batthyánynak, hogy csapataival haladéktalanul induljon meg hozzá. A bán valószínűleg valahol Eszék felett kelt át a Dráván és augusztus 26-án — Pekry Lajost maga előtt küldve — érkezett meg a király táborába.25 4 Vele voltak Tahy János, Bánffy János, Szlavónia legnagyobb birtokosai is. Szlavónia őrzését pedig Ernuszt Jánosra bízták.25 5 A következő 247 Erdődy 27-én érkezett meg Mohácsra. 248 B. Szabó J.: Mohács i. m. 79-80. 249 Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. l/l 1-12. könyv. Sajtó alá rend. Benits Péter. (Történelmi források I.) Bp. 2001. 211. 250 Aug. 13-án és 19-én is ennyi katonáról beszél. B. Szabó J.: Mohács i. m. 86, 90. 251 Mohács Magyarországa. Báró Burgio pápai követ jelentései. Ford. Bartoniek Emma. (Napkelet könyvtára 12.) Bp. 1926. 112. 252 Mályusz E.\ II. Lajos oklevelei i. m. 90. 253 Eszék jelentőségére 1. Varga Szabolcs: Volt-e vár Eszéken 1526-ban? Keletkutatás (2007) 49-60. 204 Brodarics István szerémi püspök szerint Pécs mellett is elhaladtak a szlavóniai csapatok a mohácsi tábor felé vezető úton. Ez viszont azt jelenti, hogy Valpónál jóval feljebb kellett átkelniük a Dráván, és így valószínű, hogy eredetileg is Valpótól nyugatabbra táboroztak. Brodarics leírását a Mohács című forrásgyűjteményből használtuk.:B. Szabó J.: Mohács i. m. 146. 255 Uo. i. m. 110.
