Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
azt az űrt, amelyet a szlavón báni hatalom beszűkülése okozott, és a sikeres védelem reményében egyre szorosabb információs kapcsolatokat ápolt a regionális kormányzattal és a budai udvarral. Véleményünk szerint ennek köszönhetően a tartomány fejlődése elvált az addig sok tekintetben hasonló Erdélyétől is, és így jóval erősebb tartományi öntudat alakult ki már a mohácsi csatát megelőző években, de a központi kormányzathoz fűződő lojalitásuk sem csökkent, ellentétben a horvátországi politikai elittel. Horvátországban a Mohács előtti helyzetkép rosszabb. Ezt egyrészt a török pusztítás, másrészt a horvát nemességnek a Magyar Királyság központi kormányzatában való mélységes csalódottsága eredményezte. 1526 kora nyarán nem volt olyan politikai erő a Gvozd-hegységen túl, amely bármiféle szolidaritást érzett volna az uralkodójával (Frangepán Kristóf ekkor Speyerben volt). II. Lajos király hiába nevezte ki egyik legmegbízhatóbb hívét, Batthyány Ferencet Horvátország élére is, és halmozta el délvidéki pozíciója megerősítése érdekében a magtalanul kihalt Újlaki család birtokaival,234 már nem sikerült stabilizálnia a jelentősen kimerült Horvátországot. Az 1526. évi sorsfordító események A készülő szultáni hadjárat terve már az év elején ismertté vált, és ez jogos aggodalommal töltötte el Budán a királyi udvart. II. Lajos nem volt egyedül a gondjaival, hiszen Szülejmán szultán célja nem volt ismert, így Ferdinánd főhercegnek is fel kellett készülnie tartományai megvédésére. Már áprilisban csapatokat küldött a határok védelmére, akikkel Batthyány bánnak együtt kellett működnie.23 5 A bán azonban Szlavóniában maradt, és ott próbálta megszervezni a védelmet, mivel kémei értesülései szerint a szultán három irányból, Pétervárad felől, Erdélyben és Szlavónián keresztül akart támadni.23 6 Tahy János ekkor már Budán volt, és ezért az is felmerült az udvarban, hogy helyére ismét kinevezik Korbáviai Jánost Perényi Péterrel közösen.23 7 Ez azonban nem realizálódott, és Batthyánynak egyedül kellett megbirkóznia a védelem gondjaival. Az uralkodó átérezte a helyzet súlyosságát, és eddig szokatlan módon, meghívta a Szent György napján meghirdetett országgyűlésre a horvát és a szlavón rendek küldötteit is.23 8 Felhívta a figyelmüket, hogy a bán parancsára kötelesek 234 A Batthyányak Körös megyei birtokai a 15. század végén, Hermanfi László halálakor nagyjából 600 portát tettek ki. Pálosfalvi T.\ Grebeni Hermanfi I. i. m. 873. II. Lajosnak már korábban is voltak próbálkozásai, hogy Batthyány Ferencet szlavóniai uradalmakhoz juttassa. 1523. január 2-án Erdődy I. Péter tiltakozott, hogy a Zágráb megyei Szomszédvár és Zselin uradalmakat Batthyánynak adományozta. Stipisic, J. - Sainsalovic, M.: Isprave i. m. 4511. reg. A későbbiekből kiderül, hogy Batthyánynak nem sikerült megkaparintani a birtokokat, és azok a korszak befolyásos nemesének, Désházy István kezébe kerültek. Désházyra 1. Fazekas István: Szalaházy Tamás, egy Habsburg-hű főpap portréja. Történelmi Szemle 49. (2007: 1.) 19-35. 230 1526. ápr. 15. II. Lajos Batthyány Ferencnek. Laszowski. E.. Mon. Habs. I. 1. 236 B. Szabó J.: Mohács i. m. 32. 23 Burgio 1526. március 5-én írt jelentése: uo. 27-28. 238 1526. márc. 29 Buda. II. Lajos Batthyány Ferencnek. "Scripsimus eciam ad Croaciam et Sclavoniam, ut aliquos ad nos in dietam mittant..." Mályusz E.\ II. Lajos oklevelei i. m. 80-81. Arról nincsen tudomásunk, hogy megjelentek volna a horvát követek.
