Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
megpróbálja megakadályozni a pusztítást. A vár elestével már az eddig védettebb Szlavóniát is folyamatos támadások érték,16 2 ám a portyák fő célja a gazdag osztrák örökös tartományok kifosztása volt.16 3 A katonai együttműködés nagyon hamar kibontakozott az alsó-ausztriai rendek és a horvátok között, és valószínű, hogy a még 1521-ben kémkedésre fordított 1800 forintot is a híreket szállító nemesek — talán éppen Korbáviai János16 4 — kapták.16 5 Sigismund von Dietrichstein (.Landeshauptmann in Steier) is egyre nagyobb figyelemmel kísérte a térségben folyó hadműveleteket, és 1522 tavaszán a stájer tartomány 400 lovas és 50 puskás gyalogos felfogadását rendelte el. Dietrichstein 1522. június 5-én azt írta a grazi tanácsnak, hogy kollégája, a horvát bán levelében arról értesítette, hogy a török beütött Horvátországba és Knint akarja elfoglalni, ezért ő néhány napon belül indulni akar ellenük.166 így már 1522 nyarán saját kapitányaik alatt szolgáló ausztriai segélyhadakjelentek meg horvát területeken, amelyeket főként Krajna és Karintia fizetett.16 7 A készülődés nem volt hiábavaló, mert Hüszrev boszniai bég 11000 emberrel indult Knin elfoglalására, miközben más határ menti bégek a Szerémségbe, valamint a Száván átkelve Szlavóniába is be akartak ütni, hogy meg-1BZ Marburg városa 1521. július 19-én azt írta az Udvari Tanácsnak, hogy megkapták levelüket, amelyből megtudták, hogy a török egészen Zágrábig jutott, ott mindent elpusztítanak és felégetnek, sőt egy várat is elfoglaltak: „Wie sy (die Turgkn) daselbs umb Agramb ain vest sloss und täber gewunen, des niembts glaubt het, daaselb alles verprennt und vernicht." Thallóczy L. -Hodinka A.: Horvát véghelyek okit. 42. 1. j. 16J Az első nagy török betörés 1469-ben történt, amelyet 1493-ig újabb és újabb támadások követtek. 1483-ban a Stájerországba betörő és visszavonuló törököket Geréb Mátyás horvát bán legyőzte. E. Kovács Péter: Corvin János házassága és a magyar diplomácia. Századok 137. (2003: 4.) 963. A török fenyegetettség vezetett a három belső-ausztriai tartomány első közös tartományi gyűléséhez (1474), az innsbrucki egyezményhez, amelyben elhatározták a közös védekezést (1518) és az első Magyarország számára küldött segítségnyújtáshoz (1521). Hans Sturmberger: Türkengefahr und österreichische Staatlichkeit. Südostdeutsches Archiv 10. (1967) 133-145. 164 1522 márciusában Korbáviai már kapott 300 forintot kémek tartására Ferdinánd főhercegtől. Thallóczy L. - Hodinka A.: Horvát véghelyek okit. XLI. 1525. szeptember 23-án Ferdinánd szerződést kötött Korbáviai Jánossal és Kobasics Jánossal, hogy az előző a hegyen túli, Kobasics pedig a hegyen inneni Horvátországban tart kémeket, és kötelesek Katzianert a möttlingi kapitány útján értesíteni. A szerződés aug. 23-tól, a következő év aug. 22-ig tart, és ezért évi 500-500 forintot kapnak. Thallóczy L. - Hodinka A.: Horvát véghelyek okit. CCCXXVL 165 Uo. XXXVI. 166 Franz Krones: Die landesfürstliche Patente der Herrscherzeit Maximilian's I. und Ferdinand's (1493-1564) als Quellen der innern Geschichte mit besonderer Rücksicht auf die Steiermark. Beiträge zur Kunde steiermarkischer Geschichtsquellen 19. (1883) 12-13. 16' Az osztrák tartományoknak a törökellenes védelmi rendszerben való szerepvállalására bőséges nemzetközi szakirodalom áll rendelkezésre. A teljesség igény nélkül: Gunther Erich Rothenberg: The Austrian Military Border in Croatia, 1522-1747. (Illinois Studies in the Social Sciences 48.) Urbana I960.; Jakob Arnstadt: Die k. k. Militärgrenze 1522-1881 (mit einer Gesamtbibliographie). I—II. Würzburg 1969.; Johann Loserth: Innerösterreich und die militärischen Maßnahmen gegen die Türken im 16. Jahrhundert. Studien zur Geschichte der Landesdefension und der Reichshilfe. (Forschungen zu Verfassungs und Verwaltungsgeschichte der Steiermark 11/1.) Graz 1934.; Frantisek Vanicek: Specialgeschichte der Militärgrenze. I. Wien 1875.; Guldescu, S.: Croatian-Slavonian kingdom i. m.; Hermann Ignaz Bidermann: Steiermark^ Beziehungen zum kroatisch-slavon Königreich im XVI. und XVII. Jahrhunderte. Mitteilungen des Historischen Vereines für Steiermark 39 (1891) 3-125. A kezdeti időszakra legújabban E Kovács Péter: Ferdinánd főherceg és Magyarország (1521-1526) Történelmi Szemle 45. (2003: 1-2) 25-45.
