Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
évek elejétől a Magyar Királyság egyre kevésbé tudta megoltalmazni Horvátországot és Szlavóniát.14 9 A horvát nemesség egyre másra írta segélykérő leveleit a pápának, Velencének15 0 és I. Miksa császárnak,15 1 és ezekben — feltehetően nyomásgyakorlási és propagandisztikus céllal — egyre gyakrabban jelent meg, hogy inkább a török uralmat választják, de a magyar királynak többé nem engedelmeskednek.15 2 A budai udvar gyengesége a délvidéki partikuláris mozgalmak felerősödését hozta magával, amelyeket a központból már nem tudtak kezelni. Szlavónia és Horvátország a Corvin János halála utáni években anarchiába fulladt, a kinevezett bán, bajnai Both András szinte kiskirályként viselkedett, és ellent tudott állni a leváltására irányuló törekvéseknek.153 Halála (1511) után valamennyire sikerült konszolidálni a tartományt, ám Ulászló király lehetőségei mindinkább beszűkültek. Hiába nevezte ki Perényi Péter nádort (1512-1513) bánná, és adta utódának, Beriszló Péternek (1513-1520) a kincstartói tisztséget is,15 4 ezek már csak elodázták a katasztrófát. 1512-ben elesett Szrebernik, és ezzel újabb fontos végvár esett ki a déli védelmi rendszerből. Az uralkodó mindent megtett, hiszen Beriszlót kinevezte jajcai bánnak is, és ő saját birtokainak bevételein túl a veszprémi püspökség és a vranai perjelség jövedelmeit is élvezte, igaz, a zágrábi püspökséget többszöri kérése ellenére sem tudta megszerezni nagyhatalmú ellenlábasától, Bakócz Tamástól. 149 1499-ben 7000 embert és 1700 marhát hajtottak el a portyázó oszmán csapatok Horvátországból. Margalits E.: Horvát repertórium I. i. m. 46. 1500-1520 között állítóalg 70000 embert hurcoltak el Dalmáciából. Uo. 327. 1494-ben a szlavóniai adószedők a fél forintos dica beszedésekor 972,5 forint kintlévőségről számolnak be. „Remanencie simulcum combustis nunc per Turcos faciunt": Josip Adamcek - Ivan Kampus: Popisi et obracuni poreza u Hrvatskoj u XV i XVI stoljecu. (Izvori za Hrvatsku povijest 3.) Zagreb 1976. 4. 150 Velence 1420-tól jelentékeny birtokokkal rendelkezett Dalmáciában, amelyeket a török támadás ugyanúgy fenyegetett. Ezért több esetben fizettek horvát előkelőknek, hogy cserébe az ő birtokaikat is védjék. 1516-ban Korbáviai János 2500 forintot kapott, hogy ebből 150 lovast tartson a térség védelmére. Beriszló Péter horvát bánnak még nagyobb összeget ajánlott fel a Signoria védelemért cserébe. Margalits E.: Horvát repertórium I. i. m. 197. A bán Velencével való kapcsolata ekkor már évtizedes múltra tekintett vissza, hiszen 1504-ben Ulászló király követeként járt az adriai városban. Iványi Béla: Adalékok nemzetközi érintkezéseink történetéhez. I. közlemény. Történelmi Tár (1906) 144. Velence törökpolitikájára 1. Philippe Braunstein-, Venedig und die Türken (1480-1570). In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Die Vorträge des 1. Internationalen Grazer Symposions zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte Südosteuropas (5. bis 10. Oktober 1970) Hg. Othmar Pickl. (Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte, Band 1) Graz 1971. 59-71. 151 Többen, köztük Frangepán Mihály, Miksa szolgálatába álltak a Velencével vívott háborúja idején. Frangepán 100 lovassal szerződött 1510. ápr. 7-én Augsburgban. A szerződés szövegét kiadta: Aleksa Ivic: Neke isprave iz beckog drzavnog arkiva. Vjesnik 17. (1915) 251-252. 152 1519-ben Beriszló Péter követe Thomas Niger azt a hírt közölte ura megbízásából X. Leó pápával, hogy Horvátország kész átadni magát a törököknek, és követeik útján felmondták az engedelmességet II. Lajosnak, mivel ő békét kötött az oszmánokkal. Az ügy hátterében az állt, hogy a horvát rendek jól tudták, hogy a béke ellenére a határ menti bégek folytatni fogják területeik pusztítását, ezért ez a szerződés csak a szultánnak jó. Kukuljevic J. : Jura regni i. m. 272. 153 Kubinyi András-. Beriszló Péter és budai szereplése. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon (METEM Könyvek 22.) Bp. 1999. 172. 154 A báni és kincstartói tisztség egy kézbe adásával próbálta az uralkodó még hatékonyabbá tenni a védekezést. Erre már Mátyás alatt is volt példa. Kubinyi A.: Beriszló i. m. 173., további adalékokkal Fügedi E.: Uram királyom i. m. 187.
