Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
tott levelezéséből.4 Chmel lelkiismeretesen átnézte az általa elérhető állagokat, és egy napjainkig használható kötetet készített, amelyből a későbbi okmánytárak összeállítói is mindig bőven meríthettek. A megjelenés évszáma akár szimbolikus is lehet, hiszen magyar részről Jászay Pál tollából ekkor látott napvilágot a Mohács utáni események napjainkig legrészletesebb feldolgozása.5 Jászay ebben bőven foglalkozott a horvátországi és a szlavóniai eseményekkel, és ezen belül a cetini horvát országgyűlésen (sabor), valamint a dombrói (Dubrava) szlavón gyűlésen (congregatio) történtekkel.6 Úgy értékelte, hogy 1527. január l-jén a horvát rendek Ferdinándot horvát királlyá választották, míg a január 6-án Dombróban összegyűlt szlavón rendek Szapolyait fogadták el királyuknak. A magyar történetírás a legutóbbi időkig nem szentelt különösebb figyelmet ennek a kérdésnek, így az újabb munkákban is többnyire ez a felfogás az elfogadott.7 Az 1860-as években8 inkább Szlavónia hovatartozásának kérdése került a viták középpontjába,9 és e különleges „harcban" nagy szerep jutott mindkét fél történészeinek, akik újabb és újabb forrásokat tettek közkinccsé a kora újkori szlavóniai események tárgyköréből. A középkori Horvát Királyság különállását és a Szlavóniával való szoros kapcsolatokat hangsúlyozta Ivan Kukuljevic három kötetben összegyűjtött forrásaival,10 amelyekben újra napvilágot láttak a cetini országgyűlésről tudósító iratok.1 1 Erre a műre magyar oldalról ekkor csak polemizáló vitairattal feleltek,1 2 valamint közigazgatás-történeti művekkel,1 3 ám forrásgyűjtemény ekkor még nem látott napvilágot. A Mohács utáni 4 Joseph Chmel: Actenstücke zur Geschichte Croatiens und Slavoniens in den Jahren 1526. und. 1527. Wien 1846. 5 Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. Bp. 1846. 6 Uo. 388-393, 412. 7 Jászay Pál óta először Pálffy Géza fogalmazott meg más véleményt ezzel kapcsolatban. Pálffy Géza: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg monarchia a 16. században. Akadémiai doktori értekezés. Bp. 2008. 49-50. Itt mondok köszönetet a szerzőnek, hogy használhattam a kéziratot. 8 Az 1860-as évek horvát-magyar eseményekre legújabban 1. Ress Imre: A horvát liberalizmus irányzatai, különös tekintettel a hungaroszláv nemesi liberalizmusra. Magyar Tudomány (2008: 1.) Ywvw.matud.iif.hu/08jnn/08.ht,m l (letöltés dátuma: 2008. január 12.) 9 A polémia még az 1830-as években kezdődött Pozsega, Verőce és Szerém vármegyék hovatartozása miatt, és kezdetben a Gyurikovics György által szerkesztett Tudományos Gyűjtemény hasábjain folyt. Ennek alapító szerkesztője volt Fejér György is, akinek a horvát és a szlavón területek Magyar Királysághoz fűződő kapcsolatáról az első szisztematikus forrásgyűjtés köszönhető. Georglus Fejér: Croatiae ac Sclavoniae cum Regno Hungáriáé nexus et relationes. Budae 1839. Az 1830-as évek zágrábi közhangulatáról és a horvát-magyar viszony változásáról legújabban: Sokcsevits Dénes: Magyar múlt horvát szemmel. Bp. 2004. 27-32. 10 Ivan Kukuljevic 1850-51-ben, mint horvát országos levéltárnok válogatta ki a kamarai archívumból a horvát-szlavón vonatkozású oklevelek jelentős részét, és szállította Zágrábba. Ezek a források képezték forráskötetének bázisát. Az 1880-as években az iratok visszakerültek a Magyar Országos Levéltárba. Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár középkori gyűjteményei. Erdélyi Múzeum 58. (1996: 3-4.) 315. 11 Joannes Kukuljevic aliter Bassani Sacchi: Jura regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Articuli et constiuentes dietarum seu generalium congregationum regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae (I.) Constituentes comitiorum regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae spectantes (II.) Privilegia et libertates regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae (III.) Zagreb 1862. 12 Szalay László: A horvát kérdéshez. Pest 1861.; Uő: Száz politikai és történeti levél Horvátországról. Bp. 1885. 13 Palugyay Imre: A kapcsolt-részek (Slavonia - Croatia) történelmi- s jog-viszonyai Magyarországhoz. Bp. 1863.; Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-dalmát- és tótországi bánsá-
