Századok – 2008
MŰHELY - Buza János: Még egyszer a poltúrákról. Pénztörténeti tévutunkról helyes irányba IV/967
Az ún. „árforradalom"173 tetőzéseként felfogható nagy pénzrontás nemzetközi méretű gazdasági válságba torkollott,17 4 de nem e krízis, még kevésbé a nemesség árszabályozási törekvése volt az, ami meghatározta gazdaságunk alakulását, ágazati (akár agrár-, akár ipari) fejlődésének irányát. A nemzetközi munkamegosztásban századokkal korábban elfoglalt helyünk behatárolta lehetőségeinket,17 5 a kora újkori Európa tőkésedő éllovasai pedig olyan — Közép-Európa keleti részére is ható — gazdasági erőforrásokkal rendelkeztek, amelyekhez hasonlóak a nemesi „natio Hungarica" számára sem ekkor, sem későbbiekben nem voltak adottak.17 6 Összefoglalás Pénztörténeti és numizmatikai irodalmunkban általános elterjedt nézet volt egészen a közelmúltig az, hogy az 1620-as évek elejének súlyos monetáris válságát az 1614-től vert lengyel másfél garasok (a poltúrák) beáramlása idézte elő mind a Magyar Királyság, mind az Erdélyi Fejedelemség területén. E közfelfogás véleményünk szerint alapvetően téves, ezért korrekcióra szorul. Miért téves? Azért, mert több tényező, nyelvészeti és tárgyi bizonyíték támasztja alá tarthatatlanságát. A lengyel poltúra — helyesen 'póltorak' — szó korábban keletkezett, mint hogy a lengyel másfél garas értékű váltópénzeket verni kezdték. A szejm már 1598-ban fellépett a 'póltorak' nevű pénzek behozatala ellen, 1600-ban pedig — számos más váltópénzzel együtt — értékük meghatározásával metszett ábráikat is kinyomtatták Krakkóban. Sem e nyomtatott füzetnek, sem a későbbi ki-Jahre 1659. In: A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. Buza János - Csató Tamás - tGyimesi Sándor. Bp. 1966. 43-60. 173 Georg Wiebe: Zur Geschichte der Preisrevolution des XVI. und XVII. Jahrhunderts. (Staatsund Sozialwissenschaftliche Beiträge) Leipzig 1895, vö. Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat 80.) Bp. 1976. 13-14. 174 Maria Bogucka: Zur Problematik der Münzkrise in Danzig in der ersten Hälfte des XVII. Jh. Studia Históriáé Oeconomica, Poznan 6. (1971) 65-75.; Antonín Kostián: Financní zhroucení ve Strední Evropé na pocátku tricetileté války. Folia Historica Bohemica 8. (1985) 265-315.; Charles P. Kindleberger: The Economic Crisis of 1619 to 1623. The Journal of Economic History 51. (1991) 149-175. 175 Paulinyi Oszkár: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában. (1000-1526) (Gazdag fold - szegény ország). Századok 106. (1972) 560-608., ill. csupán tördelési különbséggel: Paulinyi Oszkár: Gazdag föld - szegény ország. Tanulmányok a magyarországi bányaművelés múltjából. Szerk. Buza János - Draskóczy István. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 3.) Bp. 2005. 183-227. 176 írásom előzménye a „Még egyszer apoltúrákról" című előadás volt, amely a Magyar Numizmatikai Társulatban hangzott el 2003 tavaszán. Lényegesen bővített változata a Miskolci Egyetem Gazdaságelméleti Intézetében került vitára a 2007/2008. tanév II. félévében. Az ösztönző jellegű intézeti vita kezdeményezéséért és megszervezéséért Karaj z Sándor egyetemi docens dékánhelyettesnek, az Intézet jelenlegi vezetőjének, a gazdaságtörténeti oktatás támogatásáért pedig Nagy Aladár egyetemi tanárnak, az intézmény korábbi — alapító — vezetőjének tartozom köszönettel. A Herzog August Bibliothek (Wolfenbüttel) gyűjteményében az Alexander von Humboldt-Stiftung (Bonn-Bad Godesberg), Bécsben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként, illetve az OTKA (T 013507) program keretében, Kassa város levéltárában pedig a Magyar Tudományos Akadémia (TKI és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya) segítségével kutathattam. Köszönet a támogatásokért!
