Századok – 2008
MŰHELY - Buza János: Még egyszer a poltúrákról. Pénztörténeti tévutunkról helyes irányba IV/967
Kitekintés A Német-római Birodalom területén az 1610-es évek végén és az 1620-as évek elején felgyorsított pénzrontás nem állt meg az egyes államok, államocskák határain belül, mert a pénzforgalmat nem lehetett az uralkodói felségjog szűk keretei közé szorítani. A pénzrontás veszélyes örvényéből nehezen lehetett kievickélni. Gustav Schmoller találó megfogalmazása szerint a pénzverési jog birtokosai választhattak: „Rossz pénzt vernek, vagy nem vernek. "154 S mivel a rossz pénzek miatt az árak ugrásszerűen emelkedtek, a bérből és fizetésből élők zúgolódtak, a termelők — a mezőgazdaságból és az iparból élők egyaránt — visszatartották termékeiket, a piaci kapcsolatok az árucsere szintjére süllyedtek stb., szükségessé vált a pénzrontás megfékezése, az értékálló pénz kibocsátása, és óhatatlanul napirendre került az árak és a bérek szabályozása. Hamburgban csak megvitatták az árszabályozás lehetőségét, de a városi tanács végül elvetette az árak rögzítését, mert attól tartott, hogy áruhiány alakul ki.15 5 Tirolban árbecslő bizottságokat állítottak fel, amelyek a pénzértékek szabályozása után állapították meg az árakat, tették ezt negyedévenként, ami a limitálás sikertelenségét sejteti.15 6 Az észak-német térségből számos hercegi és egyéb limitáció ismert,15 7 de az alsó-szászországi rendek csak 1622 őszén látták elérkezettnek az időt arra, hogy eredménnyel bíztató pénz- és árszabályt adjanak ki, a monetáris zavarok megszűnése azonban későbbre (1625-re) tehető.158 Trierben az érsek-választófejedelem megbízottjának jelenlétében, 1622-ben határozták meg a pénzek értékét és az árakat.159 Münchenben először 1622 őszén értékelték le a pénzt, és szállították le a gabonaárakat, de az utóbbiak emelésére kényszerültek, mert a parasztok továbbra sem vittek élést a piacra. Többszöri sikertelen kísérlet után 1623 őszén törölték el az árszabályt, részben azért, mert megszűnt a pénzrontás, részben pedig azért, mert jó termés köszöntött be, megfelelő lett a kínálat, így oka fogyottá vált a hatósági beavatkozás.160 Stuttgartban a württenbergi herceg, Strassburgban pedig a városi tanács szabályozta az árakat 1623-ban.16 1 Frankfurtban 1623 októberében előbb a pénzértékviszonyokat, majd az árakat rendezték,16 2 és utána két évtizedig nem jelentettek meg újabb limitációt.16 3 A szász választófejedelem ár- és bérszabályza-154 A kor gazdaságtörténetének igen alapos áttekintése után fogalmazott úgy, hogy „Es war nur die Wahl, entweder nicht zu prägen, oder schlecht zu prägen." Gustav Schmoller: Grundriß der allgemeinen Volkswirtschaftslehre. Zweiter Teil. Leipzig 1904. 75. 155 Konrad Schneider. Hamburg während der Kipper- und Wipperzeit. Zeitschrift des Vereins fúr hamburgische Geschichte 67. (1981) 73-74. 156 Hirn, J. : Die Lange Münze i.m. 21-28. 157 A Herzog-August-Bibliothek (Wolfenbüttel) gyűjteménye e téren is igen gazdag. 158 Max Bahrfeldt: Niedersächsisches Münzarchiv 1551-1625. III-IV Halle 1929-1930. passim. 159 Karl Weisenstein-. Die Kipper- und Wipperzeit im Kurfürstentum Trier. Koblenz 1991. 73-84. 160 Altmann, H. Ch.\ Die Kipper- und Wipperinflation i.m. 179-195. 161 Eredeti példányaikat őrzi a Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel, Sign.: Fg Mischbd 12 (5), illetve Fg Mischbd 12 (7). 162 A pénzértékeket szabályozó rendelet 1623. okt. 23-án, az árszabás pedig okt. 30-án kelt. Eredeti példányok: Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel, sign.: Fg Mischbd 12 (18), illetve Fg Mischbd 12 (19). 163 Konrad Schneider. Zur Münz-, Lohn- und Preispolitik der nassuischen Grafen ottonischer Linie während der Kipper- und Wipperzeit 1619-1624. Nassauische Annalen 95. (1984) 130-131.
