Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879

VÁSÁRTARTÁS AZ ARPAD-KORBAN 921 Vásárhely Dátum Jelzet Vásárbirtokos Nap Révkanizsa [Törökkanizsa, Növi Knezevac, Sze.] 1332 DL 322. ismeretlen csütörtök Tömpös + 1256 ÁÚO VII. 429-431. (Csanád nb. Benedek fiai, Kelemen és Waffa)32 Csanád nb. Waffa fiai, Csanád, Barnabás és Fülöp Vásárhely [Hódmezővásárhely] 1266 1276 (1272-1290 k.) BTOE I. 87-90. BTOE I. 152-156. Reg. Arp. II/2-3. 417. (Bárkaián nembeli Pósa fia, Nana) (Margit-szigeti apácák)33 Vásárhelymakó [Makó] 1337 Temes I. 47-55. (Csanád nembeliek)34 Vásárosférged [Férged puszta] 1274 DF 254 787. (Csanád nb. Csanád fiai, Dénes és Gergely)35 Csongrád m. Csongrád 1154 Idriszi 61. (király)36 Ság [Sági puszta] 1075 DHA I. 213-217. garamszentbenedeki monostor37 Szeged (14. század eleje) DL 94 028. (szegedi hospesek)38 Doboka m. Bonchida [Bontida, R] 1337 UGDS I. 488-490. (Csák nb. Miklós fia Máté) (Csák nb. Máté fia Miklós)39 (Kacsics nb. Szécsényi Tamás) kedd zös birtoklása, és a vásár helyének közösen történő megállapítása arra utal, hogy bár a birtokot megosztották, a vásárt közösen tartották meg. 32 Az Anjou-korban mind Kelemen, mind Waffa utódai feltűnnek a birtok egy-egy részének birtokosaként (vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 875.). Ez arra utalhat, hogy a települést Kelemen és Waffa — esetleg már apjuk, Benedek is — birtokolták, és a vásárt közösen tarthatták meg. 33 Vásárhely egy részét Pósa fia Nana a margitszigeti apácákra hagyta. Arra vonatkozóan, hogy a falu többi része kinek a kezén volt, adattal nem rendelkezünk. A település neve arra utal, hogy területén vásárt tartottak, és feltehető, hogy a vásár birtokosa az itt birtokkal, vagy birtokrésszel rendelkező Nana, majd a végrendelkezést követően a Margit-szigeti apácák lettek. 34 1337-ben a Csanád nembeliek felosztották Vásárhelymakó birtokot, amely ezt követően a Telegdiek és a Makófalviak között oszlott meg. Vásárhelymakó neve arra utal, hogy vásárt tartottak területén. 35 Vásárosférged neve a vásártartás emlékét őrizte meg, a vásár birtokosa a település birtokosa lehetett. 36 Csongrád ispánsági központ volta arra enged következtetni, hogy az Idriszi által leírt vásárok birtokosában a királyt lássuk. 37 A sági vásár a garamszentbenedeki apátság 1075. évi oklevelébe későbbi beszúrás eredményeként került be, mivel 1209. máj. 15-én III. Ince pápa megerősítő diplomájában Ság birtok ugyan szerepel, de vásárját nem említették (CDES I. 118-119.). 38 A szegedi „felső vásár" („in superiori foro de Zeged") megjelenése a 14. század elején nemcsak a városban működő vásárra, de arra is utal, hogy a város területén több vásárhellyel — esetleg vásárbirtokossal — kell számolnunk. 39 A vásárbirtokosra csak a település birtokosa alapján következtethetünk. A vásár 1263 után alakulhatott ki, amikor István ifjabb király kiváltságokat biztosított a — Miklós fia Máté birtokában