Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879

VÁSÁRTARTÁS AZ ÁRPÁD-KORBAN 919 Vásárhely Dátum Jelzet Vásárbirtokos Nap Olaszi [Oradea része, R.] 1285 UGDS I. 148-149. (váradi püspökség)19 Szentjobb [Sîniob, R.] (1093-1094 k.) (1162-1172 k.) Supplementum 96. Supplementum 96. szentjobbi monostor Szentlőrinc [Oradea környékén, R.] 1285 UGDS I. 148-149. (váradi püspökség)20 Újfalu [Oradea környékén, R.] 1285 UGDS I. 148-149. (váradi püspökség)21 Várad [Oradea, R.] (1272-1289 k.) 1273 1322 1322 UGDS I. 120-121. UGDS I. 122-123. AO II. 24. AO II. 42-43. váradi káptalan szombat Vásári22 [Vásári pusztaj R.] 1290 1295 HO VIII. 291-292. HO VIII. 347-348. ismeretlen Bodrog m. Bodrog [Monostorszeg, Backi Monostor, Sze.] (1093-1095k.) 1213 1213 1225 1236 1238 1240 DHA I. 299-301. ÁÚO VI. 360-365. ÁÚO I. 129-132. Theiner: Mon. Hung. 53-54. ÁÚO XI. 470-475. PRT I. 758-759. PRT I. 792. (király)23 földrajz i. m. I. 640.; Engel Pál: Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310-1323). In: Uő: Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket gondozta Csukovits Enikő. Bp. 2003. 394. (135. sz. jegyz.). 19 Olaszi a váradi püspök birtoka volt, ahol a kocsmákban árusított italok vámját, és a vásárnapokon és más napokon fogadókban megszálló kereskedők vámját a váradi káptalan élvezte, vö. 1273: UGDS I. 122-123.; Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 648. 20 Szentlőrinc a váradi püspök és káptalan közös birtoka, ahol a váradi püspök a váradi káptalanak ítélte — a falunaggyal és a település lakóival szemben — a vásárnapokon és más napokon fogadókban megszálló kereskedők vámját, vö. 1273: UGDS I 122-123.; Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 669. 21 Újfaluban a vásárnapokon és egyéb napokon megszálló kereskedők vámját a váradi káptalan birtokolta, vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 679. 22 A településen működő vásárra csak a falu — a 13. század második felében már két település — neve utal. A keleti rész, amelyet elhagyatott és régóta nem művelt („desolatam et a multis temporibus cultoribus destitutam") területként említettek, 1290-ben Mihály fia (Ajkai) Péter kezébe került. 1295-ben a két Vásári települést, melyek közül az egyik Mihály fia (Ajkai) Péter, a másik Loránd fiai, Gergely, Lőrinc és Miklós tulajdonában volt, elhatárolták egymástól. Valószínűleg ebben az időszakban a vásár már nem létezett, arra csak a falvak nevei emlékeztettek. 23 Az ispánsági központ Bodrogon a vásár a király birtokában volt, vámját azonban a pannonhalmi apátság élvezte. A vámbirtoklás mértékét nem ismerjük, de a vám miatt az apát többször is vitába keveredett a bodrogi ispánnal (1225, 1238), aki 1225 előtt elfoglalta azt. Mivel a királyi vámadományok jelentős része a vám királyi részére, azaz annak kétharmadára vonatkozott, elképzelhető, hogy a vámot felügyelő, beszedő ispán a saját egyharmadán felül lévő kétharmad vámrészt nem adta