Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásártartás az Árpád-korban IV/879
VÁSÁRTARTÁS AZ ARPAD-KORBAN 901 gyár és német hospesek számára engedélyezte, hogy a barsi vásárra vitt kisebb áruik után vámot ne fizessenek.145 Szükség volt-e egyáltalán mérföldjog alkalmazására az Árpád-korban, vagy a vásártartás még nem érte el azt fokot, amikor ilyen tilalmazás bevezetése szükségessé vált volna? Az Árpád-korban több esetben előfordul, hogy egymáshoz nagyon közeli területeken tartottak vásárt. Ezek egy részéről tudjuk, hogy nem azonos napon rendezték meg őket, ezért a vásártartás helyének közeli volta nem okozhatott problémát: így Pécsváradon például, ahol a 13. században hétfőn és szerdán rendeztek vásárt.146 Ha egy településen az uralkodó egy már meglévő vásár mellett engedélyezte ujabb vásár tartását, akkor a korábban már létező vásárt védelmébe vette, annak kárára nem lehetett megtartani az új vásárt. Ez azt is jelentette, hogy különböző napokon és különböző piachelyeken tartották meg e vásárokat. 1271-ben például Győrben V István a győri hospeséknek szabad vásárt (liberum forum) engedélyezett mindennapra mind a váron belül, mind azon kívül, azzal, hogy ezen a győri ispánnak és tisztjeinek nincs joghatósága, de a Győr faluban tartott szombatnapi vásár vámja továbbra is a győri ispánt illette.147 Ezt úgy értelmezhetjük, hogy Győrben eredendően szombatonként tartottak vásárt, melyet a helyi hospesek kiváltságolása — és azzal együtt a nekik engedélyezett forum liberum kialakítása — után is megrendeztek a régi módon. Egyedül Esztergomban történt ez másként: ott a már korábban is működő szombati vásár148 mellett IV Béla 1239-ben engedélyezte, hogy az érseki városban péntek déltől szombat estig hetivásárt tartsanak, valamint napi vásár tartásához is hozzájárult.149 1256-ban IV Béla az esztergomi érseknek átengedte az Esztergom egész várát a váraljával és a nagy dunai révvel, hogy ott új várost alapíthasson, s a Duna révében vásárt tarthasson.150 Az érseki városban megtartott vásárokra vonatkozóan az Árpád-korból több adattal nem rendelkezünk, így abban sem lehetünk biztosak, hogy ténylegesen megrendezték-e azokat, illetőleg, ha megtartották őket, akkor a korábbi vásár jogának fenntartását milyen módon oldották meg. Egyes esetekben nem ismerjük a vásárok időpontját, csak feltételezhetjük, hogy nem azonos napra estek.151 Mindez azt mutatja, hogy az Árpád-korban a vásárok nem zavarták egymást, így nem volt szükségszerű semmilyen külső beavatkozás, rendelkezés azok védelmére. 145 CDES II. 56-57. (Reg. Arp. 692. sz). 146 (1259): EFHU 49-51. (Reg. Arp. 1205. sz.). 147 EFHU 61-63. (Reg. Arp. 2132. sz.) 148 Ali. század elején írt Passió Adalberti Astrik székét Sobottin néven jelöli meg (MGH SS. XV/2. 706.), a helynév a városban tartott szombatnapi vásárra utal (Györffy György: Esztergom Árpád-kori kezdetei. Esztergom Évlapjai 1979. 9.; Szabó G. F: A hét napjai a helységnevekben i. m. 51.; Szabó G. F: A vásározás emlékei i. m. 42-43.). Püspöki Nagy Péter a Sobottin helységnév alatt egy morvaországi Sobotint ért (Püspöki N. P: Piacok és vásárok i. m. 48-49.). 149 EFHU 32-34. (Reg. Arp. 660. sz.). 150 MES I. 439-441. (Reg. Arp. 1125. sz.). 151 1276. jan. 9-én a galgóci hospesek földjének határjárása két vásárhelyet említett, melyek közül az egyik a várhoz tartozik, a másik pedig a szomszédos földhöz, melyet ekkor adományozott IV. László Aba nembeli Aba fia Abának, 1. Reg. Arp. II/2-3. 155-156. (Reg. Arp. 2687. sz.).
