Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) IV/843
GREBENI HERMANFI LÁSZLÓ ALNÁDOR 855 az elérhető leghatalmasabb patrónust szerezte meg magának: Újlaki Miklós boszniai király familiárisa lett.81 1474. április 5-én Mihály őrkanonok már a vasvári káptalan előtt, tehát Szlavónián kívül volt kénytelen tiltakozni amiatt, hogy az őket törvényesen megillető szobocsinai uradalmat Ervencei László ura, a boszniai király miatt nem tudják elfoglalni, sőt, halállal fenyegetik őt és fivéreit.82 A konfliktus ekkor megegyezéssel zárult. 1474. május 2-án a csázmai káptalan előtt úgy egyeztek meg a felek, hogy az Ervenceieknek jutott Szobocsina és Szvibovc a kastéllyal és az itteni egyházak kegyuraságával, míg a két Oresjai Mihály és Dorottya kapta Brezovc, Gradeovc és Novak birtokokat tartozékaikkal.83 Azt is kikötötték, hogy török betörés esetén az Oresjaiak a jobbágyaikkal együtt a kastélyban kereshetnek menedéket. Ez utóbbi záradék nem véletlenül került a megállapodásba. Egy esztendővel később, 1475 áprilisában az Oresjaiak és Dorottya asszony éppen a török veszélye hivatkozva kértek bebocsátást a szvibovci castellumba, majd az Ervenceiek távollétét kihasználva kidobták onnan azok familiárisait.84 Úgy látszik, ezzel túllőttek a célon. Az Ervenceiek „uraik és barátaik" — mindenekelőtt Osvát zágrábi püspök — segítségével azonnal visszafoglalták a kastélyt, és a többi „malefactor" mellett foglyul ejtették Dorottya asszonyt is. Ráadásul az asszony férje, Mihály, akit nyíllövés ért, sebesülten a kastély árkába ugrott, és néhány nap múlva meghalt. Az ügy akkora port vert fel, hogy Körös megye universitasa foglalkozott vele: a vár elfoglalásában résztvevő latrokat halálra ítélte, Dorottya aszonyt pedig az Ervenceiek fogságában hagyta.85 Szobocsinai Erzsébet, egyedül maradván, megegyezéssel próbálkozott. 1475. július 27-én a Szvibovchoz közeli Gudovcon ült össze egy döntőbíróság, amelyet Grebeni Hermaníí László vezetett.86 A bíróság eljárását és döntését később még részletesen is elemezni fogom, itt elég annyit előrebocsátani, hogy László úr ekkor került először kézzelfogható kapcsolatba a szobocsinai uradalommal. 1476 márciusának elején Erzsébet ismét tiltakozni volt kénytelen a személyes jelenlét előtt amiatt, hogy az Ervenceiek elfoglalták tőle Brezovc, Gradeovc és Novak birtokokat.87 Március 25-én viszont már az Ervencei-fivérek panaszkodtak amiatt, hogy Erzsébet asszony a köztük létrejött megegyezés ellenére Hermanfi Lászlónak akarja elzálogosítani a három birtokot.88 A tények azt mutatják, hogy ekkor László úr helyben ugyanolyan értékes szövetséges volt, mint Újlaki Miklós. Egy hónappal később ugyanis Hermaníí László Erzsébet asszony kérésére ugyanúgy „rabló módjára" foglalta el Szvibovc castellumot, mint korábban az Oresjaiak, neki azonban nem esett bántódása, sőt, befészkelte magát 81 Kubinyi A.: Kaposújvár i. m. 30. 82 DL 107 019. 83 DL 107 020. 84 DL 103 771. 85 DL 107 022. — 1475. ápr. 23-án az Ervencei fivérek ,juxta seriem et continenciam litterarum universitatis nobilium dicti comitatus adiudicatoriarum" az egyik körösi szolgabíró jelenlétében végzik ki Szobocsinán a latrokat (DL 103 768.). Dorottyát ugyancsak „de commissione universitatis nobilium dicti regni Sclavonie" tartják fogva 1476 augusztusáig (DL 103 793.). 86 DL 100 851. 87 DL 107 025. 88 DL 103 783.
