Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) IV/843
GREBENI HERMANFI LÁSZLÓ ALNÁDOR 851 riai jegyző budai befolyását kihasználva egyfajta „presztízscsatát" vívott volna a szlavóniai birtokokért. A harcból egyébként László úr került ki győztesen, mert Mogor soha nem lett Miklós mesteré, és a vásárolt birtokok is Hermanfi kezén maradtak. Mindazonáltal, bár tudomásunk szerint Hermanfi László zálog, illetve vásárlás útján jutott Durovci és Bojnikovci birtokába, halála előtt mégis szükségét érezte az ügy rendezésének. Végrendeletében ugyanis úgy intézkedett, hogy a két birtokot tartozékaikkal együtt ellenszolgáltatás nélkül adják át Vojkovci Miklós diáknak.54 Battyányi Boldizsár tiszteletben tartotta fogadott apjának akaratát, és László úr halála után átengedte a kérdéses birtokokat Miklós mesternek.55 Az utóbbi cserében megszüntette a Mogor miatt indított pert, és ezzel az uradalom immár véglegesen Boldizsár és utódainak birtokában maradt. Kristallóc A kristallóci uradalom 1456-ban krimibe illő körülmények közepette került Vitovec János kezébe,56 és ott is maradt egészen a bán haláláig. Hermanfi Lászlónak ugyan eredetileg nem volt köze a kastélyhoz és tartozékaihoz, de a későbbi fejlemények azt mutatják, hogy azt szemelte ki birtokai központjául, és talán érzelmi okokból is fontosnak tekintette megszerzését. Az új birtokaitól távol eső Greben visszaszerzésére egyelőre nem nyílt reális esélye, Kristallóc megkaparintásával viszont érzékeny sebet ejthetett a néhai János bán fiain, és legalább részleges elégtételt vehetett az apjuktól elszenvedett sérelemért. Kristallóci Török Józsafi László, akinek apja Szerecsen Jánossal együtt Zsigmondtól adományba kapta a kristallóci uradalmat, Vitovec halála után a szlavón báni törvényszéken vonta perbe a néhai bán fiát, Györgyöt Kristallóc elfoglalása miatt. A per innen nem az országbíró elé került, hanem, hűtlenségi perről lévén szó, a személyes jelenlét elé. A perben, amelyben Józsafit — a neve alapján ítélve nem szlavóniai illetőségű — Berceli János képviselte, György grófot pedig egy szlavóniai „sztárügyvéd", Dedinarekai Petrota Gergely, végül 1469-ben, a Mihály-napi oktáván született meg az ítélet. Az indoklás úgy szólt, hogy — bár az alperes által bemutatott oklevelek szerint a néhai László király Szentmártoni Nagy Simon vétkei miatt valóban Vitovec Jánosnak adományozta a kristallóci uradalmat, és őt abba be is iktatták—, a király a hűtlenségi ítéletet nem a törvényes úton, a felek megidézésével és az ország szokásjoga szerint, hanem saját hatalmából {non vocatis partions ordine scilicet juris exposcente et necjuxta regni consuetudinem, sed propria sua auctoritate), vagyis önkényesen hozta, ezért nem volt joga a birtokot elkobozni és azt másnak adományozni. Következésképpen a személynök bírótársaival együtt visszaítélte az uradalom felét Józsafi Lászlónak, és elrendelte beiktatását.57 54 1490: Item possessiones Dwrowczy et Boynikowczy cum villis cum quibus easdem possiderent Johannes Dwr et Petrus Boynyk simulcum omnibus litteris ad easdem pertinentibus restituo et relaxo per présentes absque contradiccione et omni pecuniaria solucione Nicolao de Woykowcz litterato — DL 107 608. 55 DL 101 124. 56 Pálosfalvi T.: Vitovec i. m. 436-439. 57 DL 100 789.
