Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) IV/843
Pálosfalvi Tamás GREBENI HERMANFI LÁSZLÓ ALNÁDOR Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Első közlemény) A történész jó esetben egyik hősétől kapja a másikat. Jómagam Vitovec János szlavón bán pályafutásának rekonstruálása során kerültem szembe a Grebeni családdal, helyesebben azzal a ténnyel, hogy a Battyányiak közismerten gazdag levéltárában milyen sok forrás kapcsolatos a család legtekintélyesebb tagjával, Grebeni Hermanfi Lászlóval.1 Némi tájékozódás után kiderült, hogy Hermanfi szerepére nem én figyeltem föl először: Csánki Dezső, aki jelentős részben éppen a Battyányi levéltár alapján rajzolta meg Körös megye középkori képét, már megállapította, hogy „e nagy birtok-szerző" volt az, aki „megveté alapját a Battyáni család hatalmának és gazdagságának".2 Hermanfi László már akkor is érdemes volna a figyelemre, ha „csupán" megalapozta volna a Battyányi család szlavóniai befolyását. Vele kapcsolatban azonban nemcsak a Battyányi levéltárban, hanem több más gyűjteményben is nagyszámú adat található, még olyan távoli helyeken is, mint a római Penitenzieria levéltára. A korban szokatlan információbőségből megállapítható, hogy Hermanfi László nemcsak jeles birtokszerző volt, hanem kiváló gyakorlati jogász, kétszeres vicebán, adószedő, valamint a szlavón rendi politika kimagasló képviselője helyben és országos szinten is. Pályafutásának vizsgálata ily módon kettős eredménnyel kecsegtet. Egyrészt rendkívül részletes képet nyerhetünk az általában „vitézlő"-nek nevezett nemesi réteg egy tagjának tevékenységéről, helyi és országos kapcsolatrendszeréről, birtokpolitikájáról, sőt, persze korlátozottan, vallási életéről is. Másrészt személyén keresztül figyelemmel kísérhetjük a szlavón nemesség rendi öntudatának megerősödését és számba vehetjük a rendiség működésének fórumait a 15. század második felében. A munka, ha mégoly szerteágazó is, mindenképpen megéri a fáradságot tehát, különösen azért, mert a Mohács előtti köznemesség kutatása általában sem mondható lerágott csontnak,3 a szlavóniai köznemesség története pedig éppenséggel fehér foltja történetírásunknak. A tanulmány szerkezetileg három elkülönülő részre tagolódik. Az első részben szemügyre vesszük Hermanfi László meggazdagodásának folyamatát, 1 Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon. Századok 135. (2001) 429-472. 2 Csánki Dezső: Körösmegye a XV században. Bp. 1893. 10., 31. 3 Vö. Pálffy Géza: Egy szlavóniai köznemesi família két ország szolgálatában: a budróci Budor család a XV-XVIII. században. Hadtörténelmi Közlemények 115. (2002) 926-927.
