Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az 1267. évi dekrétum és politikatörténeti háttere (IV. Béla és Ifjabb István király viszályának utolsó fejezete) IV/803

AZ 1267. ÉVI DEKRÉTUM ÉS POLITIKATÖRTÉNETI HÁTTERE 837 ismert,232

s az sem mutatható ki, hogy bármiféle hatást gyakorolt volna a középkor későbbi időszakában született hasonló jellegű törvényekre.233 István 1270. évi megkoronázása pedig kiváló alkalmat nyújtott volna a dekrétum megerősítésére, mégpedig annál is inkább, mert az új uralkodó a koronázásra országos gyűlést (communis congregatio et convocatio omnium nobilium etprocerum regni)234 hívott egybe, melyen nem csak a bárók és egyéb királyi méltóságviselők (omnes barones nostri seu quicunque et qualescunque comitatus, dignitates et honores regni nostri tenentes) gyűltek össze,235 hanem — az egyház képviselői mellett — a királyi szerviensek is nagy számban megjelentek (universi fidèles nostri, tarn ecclesiastice persone, quam servientes regales, qui tempore coronationis nostre in integrum immensam congregationem apud Albam fecerant, tarn pauperes, quam divites coronationem nostram videre cum gaudio exspectantes).236 Nem lehetetlen, hogy az összegyülekezett királyi szerviensek ekkor valóban kísérletet tettek arra, hogy megerősíttessék V Istvánnal az 1267-ben a nevében is, de tudta nélkül kiadott dekrétumot, ám a király a jelek szerint csak arra volt hajlandó, hogy a királyi tanács döntése által megerősített módon esküt tegyen arra: mindenkit megőriz jogosan birtokolt javaiban, s a jogtalanul elvettek visszaadásáról is gondoskodik.237 Ugyanilyen kötelezettséget vállalt a férjével együtt megkoronázott Erzsébet királyné is.238 Mindezek után már csak az vár tisztázásra, hogy miféle gyűlés zajlott le Esztergomban. Nyilvánvaló ugyanis, az összejövetel kigondolásának és megszervezésének kérdése akkor is válaszra vár, ha belátjuk, hogy csak a IV Béla országrészében élő királyi szerviensek voltak jelen Esztergom mellett. Egy efféle gyűlés meghirdetéséhez és lebonyolításához, a dolog természetéből adódóan, leginkább a királynak álltak rendelkezésére az eszközök, ha azonban így történt volna, IV Bélának az eseményről megemlékező oklevele ezt körülményt bizonyára épp úgy nem hallgatná el, mint ahogy a feltehetően 1254. október 18. táján Nógrád, Hont és Gömör megyék számára Vácott tartott gyűlés (congregacio) esetében sem tette.239 A megoldást máshol kell tehát keresnünk. Ennek 232 Vö. RA 1547. sz. - Egy 1764. évi hiteles másolata mindazonáltal fennmaradt (DF 278 929.), ám ez szempontunkból nyilvánvalóan érdektelen. 233 Vö.

Szűcs J.\ Az 1267. évi dekrétum i. m. 349. 234 1276: CD V/2. 373., szövege javítva az eredeti (DL 954.) alapján. 235 1270: ÁÚO XII. 10. 236 1270: CDCr V 547. 237 1270: cum superna disponente gracia post transitum karissimi patris nostri Bele regis felicis recordacionis ad regni nostri gubernacula coronarique accessissemus, et per universale edictum omnes barones nostri seu quicunque et qualescunque comitatus, dignitates et honores regni nostri tenentes in Albensem civitatem convenissent; et nos eisdem inviolabilis fidei firmitatem tactis sacrosanctis reliquiis nec non vinifice crucis ligno interposito observaturos promisissemus, ut singulos singulariter et universos universaliter in suis juribus illesos conservaremus et indempnes ac iniusta alienata seu occupata restauraremus - ÁUO XII. 10. 238 1272: cum die appositionis coronae capiti nostro promisimus iuramento, quod iura nobilium per antecessores nostros indebite alienata, et iniuste occupata, reddi faciemus et restitui — CD V/l. 237., vö. még 1276: CD V/2. 373. — A két oklevél szoros tartalmi összefüggése alapján kétségtelen, hogy téves az a feltételezés, mely szerint ez utóbbi egy, a királyi pár koronázása alkalmával tartott congregatiótól különböző országos gyűlésre vonatkoznék (vö. S. Kiss E.: Generális kongregáció 21.). 239 1255: MES I. 422-424., vö. S. Kiss E.: Generális kongregáció i. m. 13-15. és 51.