Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az 1267. évi dekrétum és politikatörténeti háttere (IV. Béla és Ifjabb István király viszályának utolsó fejezete) IV/803
824 ZSOLDOS ATTILA István — 1261 és 1263 után immár harmadik — bolgár háborúját140 az provokálta ki, az Északnyugat-Bulgáriában Rosztiszlav herceg 1262. évi halála után uralkodó Szventszláv Jakab betört a Szörénységbe, s kegyetlenül feldúlta az István erdélyi hercegségéhez tartozó tartományt.141 A támadásra minden bizonnyal a magyar belháború idején került sor, s most, 1266 kora nyarán, István elérkezettnek látta az időt a megtorlásra. Hadjáratának emlékét a magyar krónikáshagyomány is fenntartotta, előadván, hogy István „... bevette Bodonyt, a bolgárok városát, legyőzte a bolgárokat, és arra kényszerítette a királyukat, hogy neki szolgáljon".142 A rendelkezésünkre álló oklevelek további részletekkel szolgálnak a hadjárat eseményeit illetően. Öt nagyobb összecsapásra került sor, melyek közül kettőben az ifjabb király személyesen is részt vett.143 Bizonyosan ez utóbbiak egyike volt a krónikában is említett Bodony — a mai Vidin — bevétele,144 mivel június 23-án a város mellett (iuxta Budynum) adott ki oklevelet István.145 Ez a körülmény egyúttal a hadjárat keltezésében is segítségünkre van, hiszen augusztus 20-án már újra Magyarországon volt az ifjabb király,146 így a bolgár háború június közepétől augusztus elejéig (esetleg közepéig) tarthatott. Bodony elfoglalását követően István serege a Duna mentén haladhatott előre Plevnáig (castrum Pleun),147 melynek megvétele után a sereg egy részének élére állított Péc nembéli Márk fia Gergely bevette Vracsa várát (castrum Vrchov),148 István tárnokmestere, Egyed pedig egészen Tirnovóig (usque ad castrum Turnov) pusztított.149 Érdemes mindezek után szemügyre venni azon személyeket, akikről tudjuk, hogy ott harcoltak István seregében a bolgárok ellen. Abban, hogy köztük találjuk az ifjabb király régi híveit, Básztély nembéli Rénoldot150 és Miskolc nembéli Panyitot,151 épp úgy nincs semmi meglepő, mint abban, hogy István bárói közül is többen ott voltak a seregben, így Monoszló nembéli152 Egyed tár-140 Összefoglalóan 1. Pooler Gyula: V István bolgár hadjáratai. In: Hunfalvy-album. Hunfalvy Pál félszázados akadémiai tagsága emlékére kiadják tisztelői. Bp. 1891. 173-174.; Uő: A magyar nemzet tört. i. m. II. 264-265.; Mályusz Elemér: Az V István-kori gesta. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 58.) Bp. 1971. 48-50.; Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. H. n. [Szeged] 2003. 181. 141 1270: CDCr V 570. 142 Chronici Hungarici compositio saeculi XIV c. 180.: [...] Budun civitatem Bulgarorum expugnavit et Bulgaros superavit, regem eorum conpulit sibi deservire — SRH I. 470-471. — Az idézett magyar szöveg Bollók János fordítása 1. Képes krónika. Fordította Bollók János. A fordítást gondozta és a jegyzeteket készítette Szovák Kornél, Veszprémy László. Az utószót írta, a függeléket és az irodalomjegyzéket összeállította Szovák Kornél. (Milleniumi magyar történelem - Források) Bp. 2004. 115. 143 1270: ÁÚO XII. 13., vö. még 1277: RA II/4. 56-57. 144 1273: Hazai oklevéltár 1234-1536. Szerkesztették Nagy Imre, Deák Farkas és Nagy Gyula. Bp. 1879. (a továbbiakban: Hazai) 67.; 1278: ÁÚO IX. 197. 145 1266: MES I. 536-537. 146 1266. aug. 20-án István egy „Holostoy" (Halastó?) nevű, azonosítatlan, de kétségtelenül Magyarország határain belül keresendő helyen ad ki oklevelet (BTOE I. 90.). 147 1270: CDCr V 570. 148 1283: CD V/3. 157. 149 1269: UB I. 358. 150 1270: ÁÚO XII. 12-13. 151 1270: CDCr V 570. 152 Vö. Karácsonyi J.: Magyar nemzetségek i. m. 836.
