Századok – 2007

MŰHELY - Miskolczy Ambrus: Természetkultusz és cigánykép. Magyar és román párhuzamok III/761

TERMESZETKULTUSZ ÉS CIGÁNYKÉP 767 Deleanu műve milyen erősen kötődik a Habsburg Birodalom kulturális életének egészéhez, és nem annyira a jozefinizmushoz, mint inkább II. Lipót programjához. Lipót programjának lényege a különböző kormányzati formák ötvözése, a tit­kos társasági kultúra egyes elemeinek beépítése a politikai gyakorlatba és a komp­romisszumokat kiegészítő politikai zsarolás. Lipót megkötötte a magyar nemes­séggel az alkut, de egyben olyan titkos Társaságot hozott létre, amely más társa­dalmi erőket próbált mozgósítani, mindenekelőtt az elégedetlen városi polgárokat és a parasztokat. Lipót ezeknek a politikai térből kirekesztett elemeknek ország­gyűlési képviseletet akart biztosítani, hogy sakkban tartsa a nemességet, amely össztársadalmi érdekek képviseletében lépett fel. Lipót kamatoztatni akarta a szerb-magyar és a magyar-román ellentéteket. így hozta létre a szerb kancelláriát. És ebben a légkörben született a Supplex Libellus Valachorum, amelynek kidolgo­zásában Budai-Deleanu is részt vett. A Supplex rendkívül komplex, jozefinista po­litikai vonal érvényesítésére és rendi jellegű jogvédelemre egyaránt számító politi­kai program, sorsa viszont az lett, ami Janalau javaslatáé. Bob „vajda" pedig ci­gánysorsra juttatta az értelmiségi elitet. A Cigányász a kiábrándulás műve, és egyben a reményé, mert ne felejtsük, második változata Napóleon háborúi alatt készült, és a szerző maga is őrizte a francia császár szobrát, nyilván ő is elhitte, hogy a véres háborúk a francia forra­dalom örökségéért is folynak, miközben csak a világuralom volt a tét, és a szép esz­mék csak a hagyományos káosznál fojtogatóbb új zsarnokságot lepleztek. A Cigányász az európai irodalmi és politikai kultúra terméke. Minél művel­tebb egy irodalomtörténész annál több párhuzamot, szöveg és eszmetöredéket ta­lálhat a sorokban és a sorok között. Kritikai kiadása példaszerű. Homérosztól Vol­taire-ig sorakoztatja fel a párhuzamokat. Viszont elfelejti a nagy és egyszerű igaz­ságot: a szépirodalom Hinterlandja a populáris irodalom. Nincs remekmű ponyva nélkül. Míg román irodalmárok a Cigányásznak a román folklórhoz való kötődése­it elemezték, a magyarok a magyar populáris irodalomhoz való kapcsolódásait. A sors iróniája, hogy olyan magyar irodalomtörténészekről van szó, akiket a történe­lem cigánysorsra juttatott. Gáldi László az mutatta ki, hogy Ion Budai-Deleanu először az Argirus­história magyar változatát ismerte meg, és külön kiemelte, hogy Ion Budai-Dele­anunál, Parpangel előadásában „ez az új romantikus Árgirus szüntelenül csak sze­relmére gondol s a maga számára csak azt kéri osztályrészül, hogy ha már ő nem láthatja meg a kedvesét, legalább a természet s a sziklák, melyek körülveszik, őriz­zék meg e nagy szerelem emlékét mindörökre. Lamartine »Le Lac«-jának egyik motívuma csendül meg itt, ebben a 18. század végén írt, de sokáig teljesen elfele­dett vígeposzban. E sorok hangulatát talán legjobban maga a szöveg érzékelteti: Majd könnyes szemét csillagig emelve Mély sóhajtással így csendül szava: auch ohne diesem Vorzuge die Ausübung edler Handlungen die süsse Befriedigung gewährt, seinen Fleiß und seine Arbeiten als Maurer nicht umsonst verwandt zu haben. Wenn er auch, unaufgeklärt über die Mysterien seiner Kunst, diese irdische Hülle verläßt, so nimmt er doch das geltende Zeugniß mit sich aus der Welt, daß er seine Zeit nicht fruchtlos verschwendet habe, und daß die Maurerey ihm zu mancher guten That Anlaß gab, die sonst vielleicht unterbleiben wäre.

Next

/
Thumbnails
Contents