Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723

AZ 1873. ÉVI BÉCSI VILÁGKIÁLLÍTÁS 745 próbálja szavakba foglalni a hangulatot, a nemzeti jellegzetességeket, valamint az összhatást. Mivel olvasóközönségét a (nagy)polgári réteg alkotta, némely kiállítási tárgynál vagy tematikus egységnél — például oktatás, művészet, lakberendezés, technika — hosszabban és részletesebben időzött. Az Ungarischer Lloydbari csak a kiállítás magyar vonatkozásairól lehetett részletes tárcaleveleket olvasni, valamint egy-egy írást a mesés Keletről, illetve Horvátországról. Mivel Nordau a kormányközeli Pester Lloyd munkatársaként tartózkodott Bécsben, így a kiállítás magyar részlegéről nagyon aprólékosan írt a hazai olvasóknak. Legelső írásának tárgya a nyugat-európaiakban megkötött romantikus és egzotikus asszociáció a „Magyarország" szó hallatán: „Ezt egy romantikus országnak tartják, amely csodákban gazdag és különleges, mint a titokzatos Belső-Afrika vagy Brazília".124 A kép alapjául a végtelen pusztáról, betyárokról, cigányokról, vérpezsdítő zenéről és a tokaji nedűről alkotott képsor szolgál. Klisék helyett azonban kijózanító kép várta a világkiállításra látogatót a magyar valóságról - iparról, iskolarendszerről: „Hiába keres [a látogató, U. H.] romantikát és költészetet, mindenütt a munka prózaiságával, a nép szorgalmának józan komolyságával találkozik. Puszta és csárda, csikós és betyár, tüzes ló és vad zene sehol nem látható és hallható [...], a francia és angol űtirajzok, valamint Petőfi és Karl Beck verseinek Magyarországát sehol nem lehet felismerni. Az idegen ezzel szemben egy magasan fejlett iparral, sokféle gyárral, haladó szellemű iskolákkal rendelkező országot lát maga előtt, és a legnagyobb tisztelettel kell adóznia ezen állam előtt, mely előbb a nép hatalmas erőfeszítése árán a politikai függetlenséget vívta ki [...]."125 Magyarországot „kultűrállamnak" nevezi a szó legnemesebb értelmében, amely tudatában van annak, hogy minden anyagi előrejutást a szabadságnak köszönhet, és a szabadságot a képzés mind szélesebb körben való elterjesztésével biztosíthatja. Visszautasítja azokat a vádakat, melyek szerint Magyarországon ázsiai állapotok uralkodnának: kiemeli az ország közép-európai fekvését, és azt, hogy a szellemi áramlatok frissen és erőteljesen érik.126

Alátámasztja ezt még egy későbbi írásában is: a magyar expólátogatók „a kiállítás legerősebb kontingensét" képezik, amit „honfitársaink művelődési igényeinek legszebb igényének" nevez.127

A további tárcákban kitér az oktatás minden szintjére, majd saját érdeklődési körének megfelelően a természet- és az orvostudományokról, nem utolsósorban a pesti orvosi fakultás orvosprofesszorairól ír részletesebben. Az Ungarischer Lloyd tudósítója szintén kitér a hazai oktatásügyre. Az oktatási eszközök bécsi prezentációjával elégedett, az orvostudomány, zoológia stb. területéről sok dolgot mutatnak be, és a középfokú képzés megjelenítését is jónak látja. Az elemi iskolák részéről az iskolapadokat emeli ki, és dicséri azokat az eszközöket is, amelyek segítségével az írás, olvasás és számolás alapjait oktatják. Az oktatási minisztériumot ugyanakkor a kiállítás „Achilles-sarká-124 Wiener Weltausstellung. Ungarn im Industriepalaste. I. = PL 1873. május 27. 121. sz. melléklet. 125 Uo. 126 Wiener Weltausstellung. Ungarn im Industriepalaste. IL = PL 1873. május 29. 123. sz. melléklet. 127 Wiener Weltausstellung. Im Schatten der Rotunde. = PL 1873. július 18. 164 sz. 3.