Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723

738 UJVARI HEDVIG Viktor Emánuel olasz király és I. Vilmos német császár bécsi napjairól. Témaválasztásban és -feldolgozásban azonban laponként jelentős hangsúlyeltolódások adódtak. Az olvasói érdeklődésnek és elvárásoknak megfelelően Nordau tárcáit részletes leírásokkal töltötte meg, & feuilleton műfajának megfelelően látszólag érdektelen mindennapi jelenségekkel. Pontosan beszámolt egy-egy vendég külső és belső tulajdonságairól, egyenruhájáról, a viselt kitüntetésekről, mimikájáról, a napi programról, a kiállítás- és színházlátogatásokról, részletes leírást adott a kíséret tagjairól, az időjárásról, a külső körülményekről, a szokásokról, a vendég és a házigazda viszonyáról, a vendéglátásról, esetleges rosszullétekről stb. Természetesen a kiállításon a politika is nagyban jelen volt: a meghívások és látogatások mögött a kötelező udvariasságon túl határozott politikai érdekek húzódtak meg. Politikai nézeteltéréseket azonban — ugyancsak a tárca műfajából adódóan — csak marginálisan említett, és humoros-szatirikus hangnemmel vette élét. Apróbb incidensekről rendszeres beszámolt ugyan, de mindig pozitív kicsengéssel, és csakis játékos, vicces hangnemben. II. Sándor, minden oroszok cárja, merénylettől tartva, számos titkosrendőr kíséretében érkezett. Nordau olvasóinak arról számol be, hogy a bécsi polgárok nem üdvözölték kitörő örömmel: „A tömeg hangtalanul viselkedett, amikor a két császár elhaladt. Megemelték kalapjukat, de'Éljent' nem lehetett hallani".75 Ferenc József császárról megállapítja, hogy különösen figyelmes vendéglátónak bizonyult, aki mindvégig azon volt, hogy vendégének a legkényelmesebbé tegye a bécsi tartózkodást. A legapróbb részletekig feltérképeztette a cár életmódját, hogy mindenben azt nyújthassa neki, amihez szokva van. Ennek ellenére két színházlátogatás mégsem szolgált teljesen a cár megelégedésére. Először a műsorra tűzött Lohengrin miatt tiltakozott, és helyette Gounod-operát kért, majd néhány nappal később határozottan egy Offenbach-darabot szeretett volna látni. Nordau tárcájából kihallatszik szerzőjének liberális szemléletmódja és az orosz politika kritikája, hiszen az konzervatív és despotikus jellegű, elutasítja a haladást és az egyéni szabadságot: „A cár Bécsben megengedi magának azt az élvezetet, amely otthon nem adatik meg számára. Az Offenbachoperettek részben egész Oroszországban be vannak tiltva, részben pedig csak annyira meghúzva, megvágva lehet őket bemutatni, hogy az eredeti spirituszból igazából semmi nem marad. Azokat a könyveket, amelyek az alattvalók számára tiltottak, a cár olvashatja a kabinetjében, de egy egész darabot zárt ajtók mögött, tiltott eredeti formában bemutatni csak nem tisztességes. Itt azonban most lehetősége nyílik arra, hogy a tiltott gyümölcsöt zavartalanul élvezze, és ezt olyan kényelemben teszi, mint amilyenben Ádám óta a tiltott gyümölcsöt élvezni szokás."76 Az orosz vizitről a Neues Pester Journalban jelent még meg számottevő beszámoló. Ezekből kiderül, hogy Ferenc József már Gansendorfnál várta az orosz uralkodót, majd együtt érkeztek Bécsbe, ahol Erzsébet királyné és Rudolf 75 Der Czar in Wien. = PL (A) 1873. június 3. 126. sz. melléklet. 76 Der Czar in Wien. V = PL (A) 1873. június 7. 130. sz. 1.