Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683
702 PAJKOSSY GABOR iratok azonban végül is nem alapozták meg újabb személyek perbefogását sem, igaz, később alkalmasnak találták őket a már folyó vagy ezután elindított perekben a vád kiszélesítésére. Miközben a kormány újabb törvénytelennek tekintett lépése ellen országszerte tiltakozás bontakozott ki, a letartóztatást egy ideig egy minden korábbinál erőszakosabb bécsi politika nyitányának tekintették - Wesselényi komolyan számolt azzal, hogy végrehajtják az erdélyi perében hozott ítéletet és letartóztatják.70 A megfélemlítésnél azonban jelentősebb hozama volt a letartóztatásnak, hogy miután a szerkesztőt börtönbe zárták, a Törvényhatósági Tudósítások is megszűnt. Pest megye tett ugyan kísérletet a vállalkozás vármegyék összefogásával történő folytatására, de mivel a kezdeményezéshez, részben a technikai nehézségek, részben a kormányzat ellenintézkedései folytán mindössze egyetlen megye csatlakozott, a terv hamvába holt.71 Kossuth letartóztatását azonban nem követték újabb erőszakos lépések, s a kormányzat politikája a továbbiakban is az 1835/1836-ban kialakult keretek között alakult, amelyet Bécs törvényesnek, az ellenzék viszont (mint látni fogjuk) törvénysértőnek tekintett. A királyi biztos, illetve a királyi jogügyigazgatóság által végzett vizsgálatra támaszkodva további perek indultak a Királyi Táblán. 1837 augusztusában a Bars megyei Balogh János, Kosztolányi Péter, Rudnyánszky Flórián, Máriássy József, Sebestényi Ignác, továbbá három, később kegyelemért folyamodó, fentebb már említett személy ellen indult hűtlenségi, illetve infámia per. 1837 decemberében, illetve 1838 márciusában az ifjak perében hozott ítéletet az 1837. márciusi viharos Pest megyei közgyűlésen bíráló Ágoston József, Patay József, Ráday Gedeon és Kubinyi Ferenc ellen kezdődött meg az infámia per, míg 1838 márciusában hűtlenségi perbe fogták 1837. áprilisi Sáros megyei felszólalása miatt Újházy Lászlót. A sort a Madarász-fivérek ellen indított hűtlenségi per zárta, amely 1838 júniusában indult meg. Mint említettük, valamennyi vádlottat közgyűlési beszéd egyes részletei miatt fogták perbe, valamennyien szabad lábon védekezhettek, s a perek egyikében sem született végítélet. A megfélemlítő politika eredményeit később tekintjük át: ezt megelőzően azonban megvizsgáljuk a kormányzati politika új vonásait. Új eszközök a kormánypolitika szolgálatában: a Hírnök és Orosz József, az Allgemeine Zeitung és Zedlitz báró Mind a kortársak, mind pedig az utókor figyelmének központjában a terrorizmus politikájának leglátványosabb, a fentiekben tárgyalt elemei álltak. Kevesebb figyelmet szenteltek az új politikai kurzus kezdettől fogva kevésbé szembetűnő összetevőinek. Ezek nem álltak ellentétben a „terrorizmus" politikájának a céljaival, sőt annak megvalósítását segítették, alkalmazásuk azonban 70 MOL Filmtár, 5496. d. Wesselényi: Napló, 1837. május 10., 11. „Úgy vettem keblemben gyermekimtől búcsút s úgy feküdtem le, hogy talán a reggelt már szabadon nem érem, erre már rég kész vagyok, de most hihetőbb mint eddig." „Szinte csodálkoztam, mikor ágyamban békén feküve láttam a hajnalt derülni. Also noch nicht, írtam." 71 Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867). Bp., 2002. 154-155.
