Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683

A KORMÁNYZAT POLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 1835 ÉS 1839 KÖZÖTT 699 nincs annak, hogy 1837 tavaszán felmerült volna a nemzeti-nemzetiségi aspektus, azaz hogy a hadvezetést bármilyen formában foglalkoztatta volna a csapatok e szempontból való megbízhatóságának vagy megbízhatatlanságának kérdése. Egy még alább is említendő jelentésében a bécsi angol követ, Frederick James Lamb is azt írta, semmi ok annak feltételezésre, hogy a magyar kiegészítésű ezredek másoknál kevésbé lennének megbízhatóak - igaz, azt is hozzátette, két héten belül az országba lehet vezényelni több mint 30 ezer horvát, „a magyarok irányában nagyon ellenséges érzéseket tápláló" határőrt. Ugyanígy látták a helyzetet Bécsben is. Lederer 1837. május elején valószínűleg felsőbb meghagyásra magyar gránátosokkal fogatta el Kossuthot, és így Clam-Martinitz szerint bizonyította, hogy „a féktelen és antimonarchista pártoskodás által táplált sajnos üzelmek" egy pillanatra sem ingatták meg „a kormány bizalmát a magyar csapatok feltétlen megbízhatósága és odaadása iránt".58 Mialatt Bécsben megszületett a döntés a megfélemlítő politika továbbfolytatása és kiszélesítése mellett, egyszersmind elutasították a katonai körök ezen túlmenő követeléseit, a közönséget, de magukat a döntéshozókat is napokon keresztül egy olyan esemény foglalkoztatta, amely akár más irányt is szabhatott volna az itt tárgyalt folyamatoknak. József nádor néhány napig halálosnak látszó betegségét (mellhártyagyulladás) az eseményekkel való összefüggéseiben a kutatás szisztematikusan nem vizsgálta - míg Wertheimer és Miskolczy Gyula publikációiban felbukkant ez az epizód, az újabb szakirodalomban nem, s paradox módon módon erről az az Andics Erzsébet is megfeledkezett, aki pedig elsőrendűen fontos idevágó iratokat tett közzé. A főherceg április 1-én dőlt ágynak, a betegség a hatodik napon fordult komolyra, erről Bécsben egy nap késéssel, április 7-én, azon a napon értesültek, amelyen a betegnek Budán már az utolsó kenetet is feladták. A nádor végül mégis felgyógyult: az első megnyugtató híradások azonban csak 15-e után futottak be (a császári család ezalatt, nyolc napon keresztül, nem is látogatta a színházakat), április 19-én azután a nádor orvosa bejelentette, a beteg immár a gyógyulás útjára lépett.59 Április 8-án és 9-én Bécsben megszülettek a halál esetén életbe lépő döntések (a nemsokára fiumei kormányzóvá kinevezett) Kiss Pál Budára küldéséről, a nádor iratainak leltárba vételéről, részben Bécsbe szállításáról, Cziráky felhatalmazásáról a nádor jogkörébe tartozó ügyek átvételére: az országbíró a nádor felhatalmazásával április 11-én átvette az ügyek intézését, a Bécsben kiállított iratok felhasználására végül is nem került sor.60

Minden jel arra mutat, hogy az április 9-i kéziratokban kifejeződő döntések már a nádor állapotának életveszélyesre fordulása, illetőleg az erre vonatkozó híradás Bécsbe érkezése előtt megszülettek, s 58 Public Record Office, Kew. Foreign Office. General Correspondence, Austria (a továbbiakban: PRO, FO 7) 265. Lamb - Palmerstonnak, 1837. ápr. 21. (30.); KLÖM VII. 68. 1. 60. jegyzet. 59 L. a

Jelenkor 1837. április 8. és 26. közötti (28-33.) számaiban megjelentetett helyszíni, illetve az Allgemeine Zeitung 1837. április 13. és 22. közti (103-112.) számaiban megjelent bécsi tudósításokat. A MOL A 45, a kancellária elnöki iratait tartalmazó állag 198-199. csomójában emellett számos irat vonatkozik a nádor betegségére és az ezzel kapcsolatos döntésekre. 60 MOL A 45. 1837:553, 554, 555, 683; 600.