Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683

A KORMÁNYZAT POLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 1835 ÉS 1839 KÖZÖTT 691 A három országgyűlési ifjat és Lapsánszkyt felségsértéssel vádolták, nyolc személy ellen „a szent korona, királyi felség és az ország közállománya" elleni támadás és ellenszegülés, azaz hűtlenségi bűn elkövetése volt a vád. E vádlottakra elítélésük esetén elvileg fej- és jószágvesztés várt. Míg az 1878-ban elfogadott ún. Csemegi-kódex — továbbá a jelenleg érvényben lévő büntetőtörvénykönyv — a külföldi kormánnyal vagy szervezettel szövetkezve a magyar állam ellen irányuló meghatározott ellenséges tevékenységet tekinti hűtlenségnek, s az a művelt köznyelvben a hazaárulás szinonimájaként szerepel, a tárgyalt időszakban az 1723:9. te. értelmében a hűtlenség összesen kilenc alakzata volt ismeretes: így az idézett bűncselekmény, továbbá a törökkel való összejátszás esetei mellett a hamispénzverés vagy a nyilvános eretnekség is ide tartozott.30 A többiek ellen ún. becstelenségi (infámia) per indult, amelynek következménye a politikai jogok elvesztése lehetett. E perek közül az országgyűlési ifjak (Lovassy László, Lovassy Ferenc, Tormássy János - és Lapsánszky), a Wesselényi és a Kossuth elleni per végződött 1837 márciusában, 1839 februárjában, illetve márciusában ítélettel, három vádlott (a Bars vármegyei .Ambró Antal, Lipovniczky Vilmos és Szabó János) perét kegyelmi kérvényük nyomán 1838 júliusában, illetve 1839 májusában törölték. A többi perben azonban csupán közbeszóló ítéletek születtek és nem jutottak el a végítéletig. Ellentétben a Királyi Curián indult perekkel, a hasonló ügyekben a megyei bíróságok előtt indított perek számát Fejér megye kivételével nem ismerjük: miközben a Madarász-fivéreket hűtlenségi perbe fogták, az ellenzék nyolc további tagja ellen a megyei bíróságon emeltek vádat. Wesselényi ellen (ti. Magyarországon, ugyanis Erdélyben is perbe fogták)31 1834 decemberében a szatmári megyegyűlésen a kormányt élesen bíráló beszéde miatt indult per, 1835 májusában. Lovassyékat, 1836 augusztusában, az országgyűlési ifjak egyesületében, illetve informális társaságukban, az ún. Menage-ban elhangzott, felségsértőnek minősített kijelentéseikért fogták perbe. Kossuth ellen, 1837 júniusában a Tudósításokat eltiltó királyi paranccsal szembeni ellenállás és lázító szellemű tudósításai volt a vád, a többiek pedig, 1837 júniusa és 1838 júniusa között többnyire azért kerültek bíróság elé, mivel megyei közgyűlésen bírálták az ifjak pere során elkövetett törvénytelenségeket és az ítéletet. A perekben végül nem született halálos ítélet, négy vádlottat (a csupán színleg elítélt Lapsánszkyt bele nem értve) ítéltek a börtönben töltött időn felül összesen tizennyolc és fél évi fogságra. A perbefogottak a közélet jelentős személyiségei voltak: közülük tizenhatan voltak vagy lettek utóbb rendi országgyűlési követek, népképviselők vagy főispánok.32 30 L. 1878:5. te. 142. §., 1978:4. te. 145. §. Ez utóbbi törvény immár az „állíimi szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával" való visszaélést is a tényálláshoz sorolja. 1871 novemberében ugyancsak az 1723:9. (továbbá az 1715:7. és az 1791:56.) törvénycikkre kívánta alapozni a vádlevelet az ügyészség az Általános Munkásegylet vezetői ellen indított hűtlenségi perben. (A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. I. Bp., 1951. 202.) 31 Az uralkodó 1841. szeptember 18-án Noptsa kancellárhoz intézett kéziratában 19 személy (felsorolásukat 1. Pompéry A.: Kossuth, i. m. 41.) ellen „wegen politischen Verbrechen" az erdélyi Királyi Táblán indított per megszüntetését rendelte el. (MOL Erdélyi Udvari Kancellária. Libri resolutionum [B 13]. 1841:269, 270.) 32 A perbefogottak közül tizenegyen (Ágoston

József, Balogh János, Kossuth, Kubinyi Ferenc, Madarász József, Madarász László, Patay József, Sebestény Ignác, Szabó János, Ujházy László, Wesselényi Miklós) voltak tagjai az 1848/1849. évi országgyűlés alsó- vagy felsőházánál;: Az 1848-1849.