Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
652 HERMANN ROBERT rendjelekkel rendelkeznek. A tábornagy javasolta, hogy az illetőket ünnepélyesen fosszák meg ezektől; azt a minisztertanács el is fogadta. Szintén ez az ülés tárgyalta Schwarzenberg azon előterjesztését, hogy a politikai menekültek és kiutasítottak ellen azonnal felségárulási pereket kellene indítani, mert ez által vissza lehetne őket tartani a visszatéréstől; s az erre vonatkozó részletes előterjesztés kidolgozásával Schmerling igazságügy-minisztert bízták meg. Schmerling erre hajlandónak is mutatkozott, hozzátéve, hogy a dolognak úgy kell tűnnie, mintha az említett eljárásokat a rendes bíróságok előtt a hadbíróságok által gyakorolt túlzottan szigorú ítélkezés meggátlására folytatnák le.86 A magyarországi hadszíntér csupán Haynaunak egy 1849. augusztus 6-án Schwarzenberghez intézett előterjesztése kapcsán került szóba. Haynau ebben a miatt panaszkodott, hogy a magyarországi teljhatalmú es. kir. kormánybiztossá kinevezett Karl von Geringer báró egy, a kerületi biztosokhoz kiadott körlevelét az ő tudta nélkül tette közzé; egyben közölte Geringerhez intézett levelét, amelyben tudatta, ragaszkodik ahhoz, hogy a továbbiakban minden fontos adminisztratív ügyben őt is előzetesen tudósítsa, különben kénytelen lesz ő maga segíteni magán az őt megkerülő rendszabályokkal szemben.87 (Az ügynek a megtorlással kapcsolatos rendszabályok tekintetében nem volt különösebb jelentősége, viszont jól mutatta, hogy Haynau milyen érzékenyen ügyelt a maga önállóságára.) Az amnesztia ügye közben valahogy elaludt, sőt, augusztus 18-20. között az osztrák álláspont hirtelen megkeményedett. (Nem győzzük persze hangsúlyozni, hogy a minisztertanács állásfoglalásának mindaddig csak teoretikus jelentősége volt, amíg azt I. Ferenc József jóvá nem hagyja, s Haynau meg nem kapja az ennek alapján megfogalmazott utasítást). A kérdést bonyolítja, hogy Schwarzenbergnek augusztus 16-án este, a minisztertanács után már tudomása volt a magyar fegyverletételi ajánlatról, tehát Görgei augusztus 11-én Rüdigerhez intézett leveléről.88 Azonban úgy vélhette, ez csak sürgeti az augusztus 16-i minisztertanácsi határozat alapján megfogalmazott utasítás mielőbbi kiadását. Augusztus 17-én — nem tudni, hogy a fegyverletétel hírének vétele előtt-e, vagy után — pedig arról írt Radetzkynek, hogy Magyarországon a harcok gyors léptekkel közelednek a végkifejlethez; azaz valóban úgy látta, hogy a háborúnak rövidesen vége.89 Mi történhetett tehát? Hiszen ha Schwarzenberg az oroszok előtti magyar megadási szándék ismerete után is elfogadandónak tartotta az enyhébb igazolási feltételeket tartalmazó előterjesztést, s a temesvári csata hírének vétele után sem javasolta a minisztertanácsnak annak félre tételét, az augusztus 20-i 86 Thomas Kleteéka 604-605. 87 Thomas Kletecka 604-605. V ö. Friedrich Walter 123. 88 Közli Katona Tamás 292-294. 89 Schwarzenberg - Radetzky, Bécs, 1849. augusztus 17. KA AFA Karton 2063. Hauptarmee unter Radetzky. 1849-8-88. A — jelenleg lappangó — fogalmazvány alapján idézi Andics Erzsébet, 1965. 442. Ugyanakkor Andicsnak az az érve, hogy Schwarzenberg a levél írásakor még nem tudhatott a magyar fegyverletételről, mert egy szóval sem említi azt, nem tűnik megalapozottnak, ugyanis a levélben a fenti általános megjegyzésen kívül egyáltalán nincs szó semmilyen magyarországi hadieseményről, csupán arról, hogy rövidesen eljön a hadsereg újjászervezésének ideje.
