Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
I. FERENC JÓZSEF ÉS A MEGTORLÁS 649 az osztrák vezénylő tábornokhoz fordulnak." Emiatt kell mérlegelni, milyen utasításokat adjanak Haynaunak. A minisztertanács néhány ponton pontosabbá tette, másutt szűkítette a Schwarzenberg előterjesztésében foglaltakat. így megtiltotta a tárgyalást a lázadó kormány bármilyen szervével, így Mészáros Lázár volt hadügyminiszterrel is. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy az amnesztia hatályát a hadügyi igazgatás más vezetőire sem terjesztette volna ki. (A későbbi aradi vértanúk közül ebbe a kategóriába esett Aulich Lajos, Láhner György, Kiss Ernő). A legénységi állományból csak a magyar királyság területén születettek kaptak volna büntetlenséget: a nem osztrák alattvalókat kiutasításra ítélték volna, a Habsburg-birodalom nem magyar területein születettekből pedig büntetőszázadokat kellett volna létrehozni.69 Kivételt csak a volt es. kir. sorezredekben szolgáló osztrák alattvalók képeztek volna. A tisztikarnál a es. kir. sorezredi alakulatok soraiban magyar oldalra kerülteket, „ha a katonai szolgálat ellátásán kívül nem róható fel nekik büntetendő cselekmény", nyugdíjazni, vagy 1848 szeptemberi rangjukkal újraalkalmazni lehetett volna. Az amnesztia nem vonatkozott volna a polgári személyekre. A többi pontban a határozat Schwarzenberg előterjesztését követte.70 Hozzáteendő, hogy a minisztertanács ugyanezen a napon tárgyalta Radetzky előterjesztését is, amelyben azt javasolta, hogy a Velence megadásáról folytatott tárgyalások sikere érdekében hatalmazzák őt fel arra, hogy — a korábbi utasításokkal ellentétben — büntetlenséget ígérjen a velencei forradalmárok oldalán szolgáló volt es. kir. katonáknak és tiszteknek. A minisztertanács ezen a napon foglalkozott a Velencének adandó feltételekkel. Az adriai kikötőváros ostroma ekkor már hónapok óta tartott, s komoly ember- és anyagi áldozatokat követelt. A minisztertanács ezért arra utasította Radetzkyt, hogy hasonlóan a Piemonttal kötött béke feltételeihez, ajánlja fel a szabad elvonulást a velencei forradalmárok számára. A város védelmében részt vett volt cs. kir. tiszteknek egy bizottság előtt kellett volna megjelenniük, s ha tisztázták, hogy az Ausztria elleni katonai ténykedésen kívül más nem terheli őket, minden további következmény nélkül szabadon engedték volna őket.71 Schwarzenberg e napon válaszolt Paszkevics augusztus 9-i levelére. Válaszában közölte, hogy a császár minden bizonnyal hajlandó kegyelmet gyakorolni abban a pillanatban, amikor Magyarország visszatér az engedelmesség útjára. „Őfelsége maga óhajtaná, hogy a felkelők a felől kétségbe ne hagyassanak, mert ez a bizonyosság talán hozzájárulna ahhoz, hogy megkönnyítse a kötelességükhöz való visszatérést. Amíg azonban a magyarok fegyvereiket le nem teszik, és azt követelik, hogy törvényes kormányukkal úgy tárgyalhassanak, mint hatalom a hatalommal, az idő előtti engedékenységnek valószínűleg nem lenne más eredménye, mint a forradalom forrásának állandósítása, hogy az az első alkalommal újra kitörhessen."72 69 Ezt a pontot Schwarzenberg személyesen szúrta be a jegyzőkönyvbe. Thomas Kleteőka 595. 70 Thomas Kleteőka 594-595.; a vonatkozó pontot magyar fordításban közli Katona Tamás 304-305. 71 Thomas Kleteéka 593-594. Ld. még Andics Erzsébet, 1965. 440-441. 72 Schwarzenberg - Paszkevics, Bécs, 1849. augusztus 16. Fogalmazvány. HHStA PA MA X. Russalnd. Karton 28. RIU Teil 1. Correspondance entre le Prince de Schwarzenberg avec le Prince de Varsovie. Ismerteti Steier Lajos IL 272.