Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
I. FERENC JÓZSEF ÉS A MEGTORLÁS 643 makra, amelyekhez az ellenségeskedések felújítása esetleg vezethet", elfogadta a lombardiai és velencei forradalmároknak adandó általános amnesztia gondolatát. Schwarzenberg úgy vélte, „Őfelsége Magyarország pacifíkációja után abba a helyzetbe kerülhet, hogy ilyenfajta korlátozott amnesztiát engedélyez."38 Augusztus 6-án aláírták a piemonti-szárd királysággal a közkegyelmet is tartalmazó békeszerződést. Eszerint meghosszabbították Radetzky 1848 szeptemberében kiadott, a közkegyelemre vonatkozó proklamációjának érvényességét. Az amnesztia alól egyelőre kivettek 90 személyt, ami azt jelentette, hogy nem térhettek vissza otthonukba, s ha osztrák területen rekedtek, kérvényezhették kivándorlásukat.39 Augusztus elején az osztrák kormány foglalkozott a Magyarországon követendő politika kérdéseivel is. Ezt részint a háború közelgő befejezésével kapcsolatos remények, részint pedig a komáromi magyar várőrség augusztus 3-i kitörése által okozott zavar magyarázta. Ennek híre augusztus 4-én este 9-kor érkezett az osztrák fővárosba, s a veszteségek meglehetősen súlyosaknak tűntek (amint azok is voltak.) A jelentést azonnal továbbították a császárnak, aki személyesen intézkedett a fenyegető veszély ellensúlyozása érdekében.40 Augusztus 5-én éjszaka megjött a hír, hogy a visszavonuló es. kir. csapatok Győrt is kiürítették, azaz a magyarok a Rába vonaláig törhetnek előre; 6-án pedig megjött a hír, hogy 2-3000 főnyi magyar sereg vonult be 5-én este 7 órakor Győrbe. A kudarcot csak némileg enyhítette az augusztus 6-án érkező hír Szeged augusztus 2-án történt megszállásáról.41 Bécsben olya hírek is terjedtek, hogy a magyar csapatok visszafoglalták Budát és Pestet, s Sopront is veszélyeztetik.42 Augusztus 5-én Bach belügyminiszter hívta fel a minisztertanács figyelmét arra, hogy „mennyire végletes önkénnyel és gyakran milyen mértéktelenül szabják ki a katonai bíróságok a büntetéseket politikai bűncselekményekre." A kedvezőtlen hatás miatt is sajnálná, mondta, „ha továbbra is halálra ítélnének alantos tiszteket, miközben felkelő tábornokok, mint Móga, ötévi várfogsággal megússzák a dolgot." Schmerling igazságügy-miniszter is hasonló értelemben nyilatkozott.43 Nyilván Klapka kitörésének is komoly szerepe volt abban, hogy I. Ferenc József augusztus 6-án Varsóba küldte I. Miklós orosz cárhoz Felix Schwarzenberg herceg, miniszterelnököt, hogy próbáljon meg döntő lökést adni a magyarországi hadműveleteknek. A döntő ok azonban nem ez volt, hanem az, 38 Andics Erzsébet, 1965. 439. 39 Andics Erzsébet, 1965. 439-440. 40 Ld. Csorich - Hadügyminisztérium, Nagyiéi, 1849. augusztus 3. éjjel 12 óra. No. 955/op. „Praes. 4/8. 849. 9 Uhr Abends." KA KM Präs. 1849:6144.; Gyulai hadügyminiszter - Csorich, Bécs, 1849. augusztus 5. Fogalmazványa uo., tisztázata KA AFA Karton 1874. II. AK 1849-8-64. 41 Ld. erre Lord Ponsonby augusztus 5-i és 7-i jelentéseit Lord Palmerstonhoz, közli Correspondence 300. és 305-306. Vö. Philipp von Neumann II. 318. (1849. augusztus 6.) A magyar csapatok győri bevonulására ld. Apponyi Károly ezredes augusztus 6-án délelőtt negyed 11-kor Mosonból küldött táviratát, amely délután fél 4-kor ért Pozsonyba, azaz még aznap este Bécsben lehetett. KA KM Präs. 1849:6602. 42 MKSM SR Karton 2. 1849. Tagrapporte aus Wien. Weiden, Bécs, 1849. augusztus 6. 43 Thomas Kletecka 556-557.; a vonatkozó pontot magyar fordításban közli Katona Tamás 288.