Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
636 HERMANN RÓBERT nográfiát író Angyal Dávid ugyan már pedzegette a császár bűnrészességét a megtorlásban, de ő is elsősorban környezete hatásának tulajdonította az ifjú császár kíméletlenségét.4 Ugyanígy a környezet végzetes hatásáról írt a szabadságharc hadtörténeti és diplomáciai anyagát az elsők között áttekintő Steier Lajos is.5 Az 1849 utáni osztrák propaganda viszont sajátos megoldáshoz folyamodott. Azt állította, hogy a magyarok maguk okozták a megtorlást. Hiszen ha Görgei nem az oroszok, hanem Haynau előtt teszi le a fegyvert, a es. kir. fővezér aligha mutat olyan kíméletlenséget a magyarokkal szemben, mint így tette. Ez az érvelés jól egybecsengett azzal a magyar véleménnyel, amely Görgei árulását hirdette, s őt tekintette vétkesnek mind a magyar szabadságharc vereségében, mind tábornoktársai mártírhalálában.6 Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb, a megtorlással kapcsolatos historiográfiai vitáját Andics Erzsébet egy 1965-ben, a Századok hasábjain, majd három év múlva a szerző kötetében is megjelent tanulmánya inspirálta. Andics a Schwarzenberg-hagyatékban fennmaradt — egyébiránt futólag már Steier Lajos által ismertetett7 — iratok alapján feltételezte, hogy az osztrák kormány 1849. augusztus közepén kész lett volna széles körű amnesztiát adni a magyar felkelés résztvevőinek, ha ezt Görgei elsietett fegyverletétele meg nem hiúsítja. Ez volt az amnesztia legendája, amely aztán egészen az 1980-as évekig afféle ultima ratio volt a Görgei szerepéről folytatott vitákban.8 Andics tette közzé Schwarzenbergnek azokat az augusztus 15-én és 16-án I. Ferenc Józsefhez intézett előterjesztéseit, amelyekben a magyar hadseregben szolgáló volt cs. kir. tisztek számára — kivéve a magyar kormányzat tevékenységében résztvevőket — szabad külföldre távozást, vagy viszonylag enyhe igazolási eljárással itthon maradást, s életük megkímélését javasolta megadni. Az előterjesztést az augusztus 16-i osztrák minisztertanács elfogadta, de mégsem vált valósággá. Augusztus 17-én ugyanis megérkezett a világosi fegyverletétel híre, s ezután az augusztus 20-i minisztertanács már sokkal keményebb utasításokat fogadott el, s szó sem esett már a volt cs. kir. tisztek büntetlenségéről.9 Ezen a minisztertanácson azonban nem a miniszterelnök, Schwarzenberg, hanem maga az uralkodó elnökölt. Az ügynek Batthyány Lajos gróf, miniszterelnök pere szempontjából azért van jelentősége, mert ha a szabadságharcot végigharcoló tábornokok amnesztiát kaptak volna, Batthyány halálra ítélésére és kivégeztetesere sem igen lett volna jogi alap. 4 Angyal Dávid: Az ifjú Ferenc József. Bp., é. n. 117-118. 5 Steier Lajos II. 237-239. és 248-249. 6 Pld. Wilhelm Ramming 415-Í16.; Karl Schönhals 99-100.; Heinrich Friedjung I. 218.; Adolph Schwarzenberg 55. (A több kiadást megért életrajz magyar szempontból hajmeresztő állítások valóságos tárháza.) 7 Steier Lajos II. 245-249. 8 Andics Erzsébet, 1965. V. ö. pld. Fekete Sándor: A szubjektivista válasza. (In:) Számadás az ünnepről. Régi viták - mai megközelítésben. Bp., 1975. 185-192. o; Varga Zoltán: Kossuth és a Békepárt. (In:) Fehér András - Veliky János szerk.: Tanulmányok Kossuth Lajos politikai pályájáról. Magyar Történeti Tanulmányok XI. Debrecen, 1979. 130. és 136-137. A koncepció bekerült a gimnáziumi történelem tankönyvekbe is. 9 Schwarzenberg augusztus 15-i, 16-i, valamint 20-i előterjesztését közű Andics Erzsébet, 1965. 449-450., 452-454. Az előterjesztéseket és a minisztertanácsi határozatokat magyar fordításban közli Katona Tamás 301-302., 304-306., 309., 320-322.
