Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos pöre - A diszkreditáló vádpont III/613
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS PÖRE - A DISZKREDITÁLÓ VÁDPONT 629 resésében elképzelhetőnek tartotta, hogy Rohonczy a Közlöny számait áttekintve nyilatkozik arról, hogy Batthyány milyen befolyásra tett szert az országgyűlésen. Rohonczy természetesen kitért ez elől a „kiegészítő" feladat elől. Közölte: nem volt jelen az országgyűlésen, a Közlöny példányai hivatalból nem állnak rendelkezésére, s ha megvolnának is, nem rendelkezik megfelelő idővel, hogy átolvassa valamennyit. Mondanivalója mégis volt ezekről a napokról: „Batthyány gróf politikáját akkoriban pontosan nyomon követtem, s tudom, hogy a múlt év decemberében Kossuth-ellenes volt, de nem azért, mert jóindulattal viseltetett az osztrák kormány iránt, hanem mert úgy érezte, hogy szellemiekben Kossuth túlszárnyalta."62 Semmi vád és mégis csupa negatívum. Rohonczy köréből az utolsó vallomástevő Wallis Mihály gróf volt, akit ugyancsak Sopronban hallgatott meg augusztus 3-án egy százados hadbíró. A gróf mondandója hitelét azzal a bevezető megjegyzéssel kívánta alátámasztani, hogy minden fontos napi eseményeket feljegyez naplójába. Eszerint Batthyányval még annak október 6-án Sopronba történt megérkezése után beszélt. Ekkor Lamberg halála miatt sajnálkozott, s hogy míg ő a táborban volt, Kossuth ezt arra használta fel, hogy a királyi biztost agyonüssék. így amikor visszaérkezett, nem tudott már segíteni. Az emlékező elmondta még azt, hogy a gróf kijelentette: közkatonaként csatlakozik a magyar hadsereghez. (Wallis gróf vallomását olvasva felvetődik a gyanú, hogy valóban találkozott-e Batthyányval. A gróf nem mondhatott olyat, hogy ő Lamberg halála után visszatért a fővárosba. Október 6-án pedig semmiképp sem foglalkozhatott azzal, hogy közkatonaként csatlakozik a hadsereghez. Wallis a maga igazolására hivatkozik, arra, hogy Batthyány megjelent Vidos seregében.) De a tanú fő mondanivalója az október 7-iki beszélgetés, amelyben Batthyány örömmel a következőt jelentette volna ki: „Tudod, hogy az a bitang Latour gróf már lóg, így dolgaink is jobban állnak Magyarországon." A gróf csak erre a szövegre volt felkészítve, mert azt közölte, hogy Batthyány kijelentése után kerülte a politikai témát, „mivel a felfogásunk nagyon különböző volt".63 (Bármily familiárisán hangzik a szöveg, gyanúnkat az keltheti fel, hogy Batthyány akkor, amikor a hadbíró ismertette vele ezt a vallomást, rögtön közölte, hogy Wallis gróf gyűlölte őt, mert nem adott neki őrnagyi beosztást.) Olvasva Rohonczy kerületi főbiztos baráti vagy eszmetársi körének vallomásait, úgy tűnik, hogy a Wiener Zeitungnak a szélsőséges vádját, amire a bécsi vizsgálóbizottságok nem találtak adatot, ezek az urak kísérelték meg valószínűsíteni. Mindegyik beszélgetés tanú nélkül zajlott, így a,jó ügy" érdekében letett esküt a vallomástevők megengedhetőnek vélték. A hadbíró „igazságot tesz" Batthyány budai kihallgatása, amely egy háromtagú bizottság előtt történt, csak az előnyomozás része volt, amikor vádat még nem emeltek ellene. Budáról Laibachba, onnan július végén Pozsonyba, majd augusztus elején Olmützbe 62 Uo. 210-212. Rohonczy letette az esküt. 63 Uo. 213-214. Wallis gróf letette az esküt.
