Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos pöre - A diszkreditáló vádpont III/613
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS PÖRE - A DISZKREDITÁLÓ VÁDPONT 623 mánkat valójában nem érinti a végzés, mert Batthyány és a bécsi októberi felkelés ügye az október 3-ika utáni események közé tartozik. Batthyány, Pulszky és a bécsi októberi forradalom 1848 szeptember 12-től Batthyány minisztertársak nélkül, egyedül kormányzott, s minden lényeges kérdésben maga intézkedett. így rendszeres kapcsolatban állott Pulszky Ferenccel, aki Esterházy Pál szeptember 5-én bekövetkezett lemondása óta egyedül vezette a bécsi magyar külügyminisztériumot. Pulszky kétségtelen aktív tevékenysége, valamint Batthyány szeptember 30-tól október 5-én éjfélig tartó bécsi tartózkodása következtében, kínálkozott kettőjük tevékenységének összekapcsolása, még akkor is, ha október 2-a, Batthyány lemondása után csak egyszer találkoztak. Hunfalvy Pál október 10-én már feljegyezte naplójába, hogy a hírek szerint Batthyány sokat tett volna Bécsben a katonák engedetlenségéért.33 Másnap a hazai átalakulásokkal nem rokonszenvező Figyelmező azt közölte „Kósza hírek" rovatában, hogy Batthyány az Aulával és a klubokkal szövetségben ő vált a bécsi lázadás fő tényezőjévé.34 Mindkét idézett híradás azonban csak szóbeszédre alapozott. Az igazi támadás Bécsből jött, ahol a Wiener Zeitung november 19-i száma „Genesis der Wiener Oktoberrrevolution" címmel valóságos értekezést közölt, amelyet a hivatalos lap a Grazer Zeitung november 15-i számából vett át.35 Az írás szerint a politikailag éretlen bécsi népet Pulszky és radikális barátai félrevezették, s a magyar pénz is megtette a magáét, amit 15-20 magyar származású zsidó orvosnövendék közvetített. Nem a bécsi nép, hanem egy radikális csoport csinálta a forradalmat a magyarok pénzével. Október 5-6. közötti éjjelen Batthyány és Pulszky osztogatták a pénzt bizalmi embereinek, azok pedig a munkásoknak. A magyar pénzen leitatott gránátosok között tört ki a lázadás, ami miatt Latour grófnak meg kellett halnia.36 Az ismeretlen, de tájékozott szerző összekapcsolta Batthyány és Pulszky tevékenységét még azon az éjszakán is, amikor a gróf éjfélkor már elhagyta a császárvárost. Nem kétséges, Pulszky tevékeny szerepet játszott a bécsi szeptember végi-október eleji eseményekben. Szeptember 24-én, mint megfigyelő közli Kossuthtal: „Valószínű kevés napok alatt Bécsben is láttunk provokált, elnyomott kravalt, ostromállapotot, s mindent, ami ehhez tartozik."37 Ezt a beszámolót Pulszky annak a szeptember 24-én tartott népgyűlésének a hatására írta, amelyről a nyomozás később megállapította, hogy Kari Tausenau nagy be-33 Hunfalvy, Napló 92. 34 Figyelmező 1848. okt. 11. 35 A szerző személyének megállapítására tett kísérlet eredménytelen volt. A Grazer Zeitung szerkesztője és segédszerkesztője szerint a cikket úgy küldték be, a szerző csak betűjelzést használt név helyett. Batthyány pöre 199-203. 36 Karolyi, Batthyány I. 35-37. Az említett írás magyarul is megjelent. A Figyelmeztető 1849. február 11-től három részletben közölte „A bécsi októberi forradalom genezise" címmel. A Batthyány és Pulszky együttes szerepléséről szóló vádat a Pesther Zeitung is megismételte az 1849. febr. 22-i számában. Károlyi, Batthyány I. 455-457; Batthyány pöre 160-161. 37 Károlyi, Batthyány I. 40. (jegyzet) A KLÖM XIII. nem közli.
