Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Batthyány és az osztrák liberálisok 1848 tavaszán-nyarán III/603
BATTHYÁNY ÉS AZ OSZTRÁK LIBERÁLISOK 1848 TAVASZÁN-NYARÁN 605 egoista politikusokként nyíltan azzal a tervvel álltak elő, hogy az egész monarchia súlypontját Magyarországra kellene áthelyezni, s a május 15-i események után mérhetetlen önelégültséggel Buda-Pestjük rendezett, nyugalmas viszonyaira hivatkozva az uralkodót körükbe hívták, ahol mindig is hűséges és nyugodt magyar népe körében keresheti azt a nyugalmat és boldogságot, amit Bécsben soha nem talált fel! - A bécsiek [...] nem titkolhatták, hogy egy kis kárörömet is éreztek, amikor Horvátországban Jellacic a merész ujjhúzás politikába kezdett."4 (Kiem. az eredetiben) Hamarosan jelentkeztek a konkrét konfliktusok is a Batthyány vezette magyar és a Franz Anton von Kolowrat gróf, majd Franz von Pillersdorf báró vezette ausztriai kormány között, mindenekelőtt az Észak-Itáliában harcoló császári csapatoknak nyújtandó katonai segítség,5 az államadósságok átvállalásának kérdése,6 valamivel később a frankfurti német parlamenthez küldött magyar kiküldöttek ügye7 . Azt azonban, hogy a magyar liberális elit birodalmon belüli függetlenségi törekvéseivel kapcsolatban8 az ausztriai politikusok milyen álláspontot foglaltak el — minden konkrét konfliktus ellenére is — leginkább az befolyásolta, milyen koncepciót vallottak az utóbbiak a Habsburg Birodalom jövőjéről, azzal szoros összefüggésben a német egység megvalósulásáról és annak kívánatos formájáról. 1848 tavaszán a nagynémet egységeszme erős sodrásában nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy Galícia és az észak-itáliai tartományok kiválása után az örökös tartományok Habsburg főség alatt csatlakoznak a megvalósuló nagynémet államszövetséghez, amihez azután a magyar korona országai a perszonálunió laza kötelékeivel kötődhetnek.9 Ezen koncepció talaján nem tűnt illúziónak, hogy az osztrák-német politikusok támogatása megnyerhető a Bat-4 Kudlich, Hans: Rückblicke und Erinnerungen. Bd. 2. Wien-Pest-Leipzig, 1873. 29-30. 5 Jól mutatja az ausztriai közhangulatot J. G. Daum felhívása (Aufruf an das freie und tapfere Volk der Ungarn) a bécsi nemzeti gárda nevében „a magyarok szabad és bátor népéhez" április 9-én: „Magyarorok nemes népe! Ismét megjelenik királyotok körötökben egy újabb végzetes pillanatban! A birodalmat fenyegető veszélyek, ha nem is az egykori mértékben, de ma is elég nagyok ahhoz, hogy az egyesült fellépést szükségessé tegye. Kijelentéseiteket a világ csodálattal fogadja; másodszor is ígéretet tettetek arra, hogy életeteket és véreteket a birodalom megmentésére felajánljátok. - Ne késlekedjetek -, hisz minden nappal növekszik a veszély! Királyotok jelét adta hűségének és szeretetének. Kívánságaitokat mind teljesítette. Rajtatok most a sor a kötelességteljesítésben. Magyarország bátor és nemesszívű férfiai! Bizonyítsátok be, hogy dicső őseitek méltó unokái vagytok!" Közli: Wiener Chronik für das Jahr 1848. Hg. Von Franz Peyer. Wien, 1850. 62. 6 Államadósságok részbeni átvállalásával kapcsolatban az uralkodó már a magyar kormány kinevezésével egyidőben felszólította a nádort, hogy a magyar országgyűlés nyilatkozzon ez ügyben. A magyar kormány tagjai azonban áprilisban még egyöntetűen elutasították a részvállalást. Az uralkodó leiratát közli: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. Kiadja Urban Aladár. Budapest, 1999. 1. köt. 261-263.; Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Budapest, 1986. 303-305. 7 Tipikusnak tekinthető véleményt fejt ki Josef von Kalchberg báró, a stájerországi rendi mozgalom egyik vezetője, az 1850-es években Szilézia helytartója memoárjában: a magyar követküldés „az osztrák állameszme barátait gyanakvóvá tette" a magyarok irányába. Dr. Josef Freiherr von Kalchberg: Mein politisches Glaubenbekenntniß in Gedenkblättern aus einer achtzigjährigen Pilgerfahrt. Leipzig, 1881. 190. 8 A Batthyány-kormány külpolitikai célkitűzéseiről és koncepciójáról a birodalom nyugati részével való államjogi kapcsolatról lásd például: Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. 2. kiad. S. a. r. Urbán Aladár. Budapest, 1987.; Erdődy Gábor: Batthyány Lajos Magyarország nemzetközi mozgásteréről. In: Batthyány Lajos emlékezete. Szombathely, 2000. 27-42. 9 Vö. Gergely András: A Frankfurt-Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán. In: Uő.: 1848-ban hogy is volt? Budapest, 2001. 319-359.
