Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Batthyány és az osztrák liberálisok 1848 tavaszán-nyarán III/603

s Deák Agnes BATTHYÁNY ÉS AZ OSZTRÁK LIBERÁLISOK 1848 TAVASZÁN-NYARÁN 1847 tavaszától óvatos közeledés zajlott a magyar liberális ellenzék és az ausztriai ellenzék rendi-konzervatív irányvonalát képviselő Viktor Franz Andrian-Werburg báró között, aki az 1848 előtti időszak legismertebb ausztriai ellenzéki politikai röpiratának, az 1843-ban anonim megjelent Österreich und dessen Zukunft című röpiratnak a szerzője volt. A közeledést Andrian-Werburg kezdeményezte, aki a rendi alkotmányos intézményrendszer modernizált változatának újrabevezetésével szerette volna felváltani az Ausztriában uralkodó abszolutizmust. így — bár igen távol álltak tőle a modern liberalizmus politikai eszményei, amelyek a magyar ellenzék számára az irányadók voltak —, lehetséges politikai szövetségest látott a magyar ellenzék vezetőiben. Ez utóbbiak is nyitottak voltak a közeledésre; ők Andrianon keresztül elsősorban németországi sajtókapcsolatokat igyekeztek kiépíteni, hogy ellensúlyozni tudják a bécsi udvar magyar ellenes propagandáját a németországi sajtóban és röpiratirodalomban. A közeledés eredményeképpen került be 1847-ben az Ellenzéki Nyilatkozat szövegébe az ausztriai alkotmányos átalakulás szükségességét valló megállapítás. Másfelől — Andrian erőfeszítéseinek és személyes közreműködésének köszönhetően — valóban megjelent néhány röpirat és sajtóközlemény a német államokban, melyek a magyar ellenzék programját ismertették és támogatták. E kétoldalú közeledés egyik fő támogatója Magyarországon Batthyány fcajos gróf volt, aki személyes ismeretséget is kötött az osztrák báróval.1 Az utolsó rendi országgyűlés alatt különösen intenzív volt a kapcsolattartás. Andrian 1847 novemberében Pozsonyba látogatott, Batthyányn keresztül megbízta Tóth Lőrincet, hogy rendszeres beszámolókat küldjön az országgyűlés eseményeiről az alsó-ausztriai és a csehországi rendek számára, igyekezett személyes befolyását is latba vetni, hogy az ausztriai alkotmányosság ügye a felirati vitában kellő súlyt kapjon. Másfelől szervezte, hogy az alsó-ausztriai, il-1 Andrianról lásd: Rietra, Madeleine (Hrsg.): Wirkungsgeschichte als Kulturgeschichte. Viktor von Andrian-Werburgs Rezeption im Vormärz. Eine Dokumentation, Mit Einleitung, Kommentar und einer Neueausgabe von Öesterreich und dessen Zukunft (1843). Amsterdam-Atlanta, GA., 2001.; Deák Ágnes: „...der letzte Oesterreicher zu seyn?!" - Viktor Franz Freiherr von Andrian-Werburg, „ein gemäßigt liberal-konservtiver Politiker". In: Zellenberg, Ulrich E. (Hg.): Konservative Profile. Ideen & Praxis in der Politik zwischen FM Radetzky, Karl Kraus und Alois Mock. Graz-Stuttgart, 2003. 43-66.; a kapcsolatfelvételről: Deák Agnes: Együttműködés vagy konkurencia - az alsó-ausztriai, a csehországi és a magyarországi ellenzék összefogási kísérlete 1847-1848-ban. Aetas, 1999. 1-2. sz. 43-61.; Deák Agnes: Battyhány Lajos és az ausztriai rendekkel való együttműködési kísérlet (1847). In: Magyarhontól az Újvilágig. Emlékkönyv Urban Aladár ötvenéves tanári jubileumára. Szerk. Erdődy Gábor-Hermann Róbert. Budapest, 2002. 80-92.