Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
586 GERGELY ANDRÁS az osztrákkal.64 - A konzervatív porosz külpolitika tenorját 1848-ban Bismarck szólaltatta meg, de nála is felhangzik halkan az elszalasztott alkalom szólama. Az 1848 előtt rendkívül óvatos, Metternich-hez igazodó porosz külpolitika előbb az európai forradalmak, majd a berlini forradalom (1848. március 18.) nyomán teljesen elbizonytalanodott. Március 1-én még valamennyi követséghez szóló körlevél hívta fel a figyelmet arra, hogy a február végén köztársasággá vált Franciaország részéről háború fenyeget.65 Néhány nap múlva Berlinben liberális kormány alakult, új franciabarát külpolitikai koncepcióval. A követségek élén nem volt sok váltás, mindenesetre Arnim gróf bécsi követet visszahívták, helyére Bernstorff gróf került.66 Nem meglepő, hogy a bécsi porosz követség 1848 tavaszán elsősorban a sajtó alapján és újságkivágatok segítségével tudósított ugyan a történésekről, de sem a Habsburg Birodalom, sem nagyobb összefüggések elemzésére nem vállalkozott.67 A távoli Szentpétervárott azonban a porosz követ figyelt Magyarországra is. Az ottani tábornok-diplomata, von Rochow altábornagy konzervatív mentalitása, katonai háttere révén elnyerte a cár bizalmát, s gyakori találkozásaik, bizalmas beszélgetéseik nyomán érdemben tudósított is, értékelt is.68 A párizsi februári forradalom híre március 3-án ért Szentpétervárra. A cár ekkor bizonyosra vette és meg akarta várni Franciaország támadását. A nagy európai háború jobbszárnyát a poroszokra bízta volna, balszárnyát (vagyis az Európa szívébe történő behatolást) magának tartotta fenn - Ausztriának csak az itáliai mellékhadszínteret szánta.69 A német területeken is kirobbanó forradalmak esetén pedig — úgymond — kérésre nyújt ugyan segítséget, de Itáliába semmiképpen nem küld csapatokat, továbbá megmondta az osztrák követnek, Medem grófnak, hogy csak akkor segít nekik, ha „véget vetnek a főhercegek minden jó szándékú tetterőt megbénító befolyásának".70 Néhány nap 64 Lothar Gall: i. m. 105. 65 GStA PK I. HA Rep. 81. Gesandschaften I. 1. 1. 2. 1. Zirkulardepeschen an die preußischen Gesandschaften 183/1. es. No. 5. (1848. március 1.) A Radowitz-küldetés kapcsán tartott 1848. februári berlini értekezlet is leszögezte, hogy a háborús hangulat biztosításához az egyes német országoknak „nemzeti alapot" kell biztosítaniuk. A konzervatívoknak a forradalommal szembeni németországi meghátrálásához a külpolitikai félelmek adták a fő indítékot. 66 Albrecht Bernstorff gróf (1809-1873) porosz diplomata. Münchenből került Bécsbe 1848. áprilisában, ahol 1851. áprilisáig működött; 1861-62-ben porosz külügyminiszter. 67 Pl. a Preßburger Zeitung március 4-i számával felküldtek Kossuth felirati javaslatát (nem a beszédet!). U. o. Ges. Wien. Politisch vertraulicher Briefwechsel. 991. es. fol. 1-26. (1848. március 4.) V ö. Pajkossy Gábor: Kossuth felirati beszédéhez (1848. március 3.). In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. (Szerk.: Angi János és ifj. Barta János) Debrecen, 2005. 169-179. 68 Theodor Heinrich Rochus von Rochow (1794-1854) katonatiszt, tábornok, aki 1835-től működött a diplomáciai pályán; 1845-től szentpétervári követ. Testvére, a konzervativizmusáról elhíresült Gustav Adolf von Rochow (1792-1847) belügyminiszter, majd az államtanács elnöke. Utóbbi alkotta meg a „korlátozott alattvalói értelem" elhíresült kifejezését. 69 GStA PK I. HA Ges. 2. 2. 16. 2. 1. Schriftwechsel Rußland. (=Ges. Sankt Petersburg) 6418. es. fol. 113-117. (1848. március 4.) A cár három hónap múlva 450.000 katonája mozgósítását akarta elérni. (U. o.) A mozgósítás sikerült, v. ö. 78. sz. jegyzet. - Közelebbi megjelölés híján mindenkor a követnek a berlini külügyminiszterhez intézett jelentéseiről van ül. lesz itt is szó. 70 U. o. fol. 141. (1848. március 10.) - A cár 1845 végi villámlátogatásakor, amikor Olga lánya és István főherceg eljegyzését egyengette volna, alakította ki személyes véleményét a bécsi udvarról. Bécsi követsége hasonló értékeléseket adott.
