Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - In memoriam Ludovici Huszár. (Ism.: Weisz Boglárka) II/523

528 TÖRTÉNETI IRODALOM adományozni. E kitüntetés eredetileg három csoportból állt: Magyar Vörös Kereszt Érdemcsillaga, Magyar Vörös Kereszt Érdemkeresztje, Magyar Vörös Kereszt Érdemérme. A kitüntetést 1938-ban módosították, kibővítették, adományozását kiterjesztették (közegészségügy terén szerzett érdemekért is adományozhatóvá vált), és a háborúban szerzett érdemekért valamennyi fokozatát hadiékítménnyel (egymásra helyezett tölgyágak) is kiadhatóvá tették. A meglévő három fokozatot két új fokozattal — Magyar Vörös Kereszt Ezüstérme és Magyar Vörös Kereszt Bronzérme — egészítették ki. A szerző tanulmányában közli az 1938. évi módosított alapszabály szövegét is, majd több példát is felhoz arra vonatkozólag, hogy kik és milyen érdemeikért kapták meg e kitüntetést. Andreas Hoop tanulmánya (Medaillen auf Semmelweis, die nicht aus Ungarn stammen) Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) személyéhez kapcsolódó, 1968 után nem Magyarországon keletkezett érmeket ismerteti. 1971 és 1978 között (beleszámolva a variánsokat is) összesen 9 érem elkészítésére került sor, melyeken egy kivételével — ahol Semmelweist, engedve a művészi fantáziának, Oliver Wendell Holmesszal (1809-1894) együtt ábrázolták — Semmelweis Ignác portréja látható. Sülé Tamás írása (A Pécsi Belgyógyászat éremművészeti emlékei) a pécsi I. és II. Belklinikához kapcsolódó érmeket elemzi, s ennek során bepillantást nyerhetünk a belklinikák történetébe is. Elsőként a szerző azokat a portréérmeket mutatja be, amelyeket a pécsi belklinikák egykori munkatársairól mintáztak. Összesen hét érmet tud felvonultatni, amelyek a két klinika dolgozói közül öt személyt — Ángyán János, Donhoffer Szilárd, Jendrassik Loránd, Hámori Artúr, Sülé Tamás — jelenítenek meg. Ezt követően két klinikai érem következik: a II. sz. Belklinikát ábrázoló 1979., és az I. sz. Belklinikát ábrázoló 1998. évi érem. Ezután négy kongresszusi érme — a Pécsi Akadémiai Bizottság Nephrologiai üléséhez kapcsolódó (1983), a Magyar Nephrologiai Társaság IV Nagygyűlése alkalmából készült (1985), Richard Bright portréérme, mely egy emléktáblán látható (1985), az 1995-ben megrendezésre kerülő Dunántúli Belgyógyász Vándorgyűlés alkalmából készített érem — leírása található. A szerző tanulmányából megismerhetjük a Dunántúli Belgyógyász Vándorgyűlési Emlékéremet, mely egy jutalomérem, és 1992 óta évente kiosztják. Végül a szerző az általa készített névjegyérméjét mutatja be. Jakó János a magyar orvosi érmek azon csoportját vizsgálja munkájában (Az orvosi munka mozzanatai érmeken), melyek az orvosi munka különböző mozzanatait örökítik meg; figyelme az állatorvosi és gyógyszerészeti vonatkozású érmékre is kiterjed. Csupán azokat az érmeket tekinti a szerző e kérdéskörbe sorolhatónak, amelyek az orvosi munka közismert folyamatainak bármelyikét reálisan mutatják be. Az érmeket az orvosi munka egyes lépéseit, szakaszait, mozzanatait követve — beteghez igyekvő orvos, betegvizsgálat egyes fázisai, mikroszkópos vizsgálat, műtéti jelenetek — csoportosítja, és mutatja be. Beck Mihály mintegy 39, 1909 és 2004 között kiadott érmet vonultat fel az általa készített katalógusban (IV Károly érmei). Az érmek elő- és hátlapjának leírása után a szerző megadja, ahol lehetséges, a Huszár-Procopius éremkatalógusában szereplő számot is. rV Károlyról a legtöbb érmet koronázása alkalmából készítették. Koronázása után Károly mellképe került azokra a katonai kitüntetésekre is, melyeken addig I. Ferenc József képe volt. Makai Ágnes dolgozata (Érmek, jelvények Habsburg Ottóról) Habsburg Ottóról készült, s a Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteményében őrzött érmek és jelvények katalógusát adja közre. Az érmeket a szerző két csoportra osztja: (1) I. Ferenc József halálától az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáig tartó időszak emlékei, amikor Ottó hivatalosan a birodalom trónörököse volt, (2) az 1920-as évek közepén, illetőleg 1930-ban keletkezett érmek és jelvények. Az első csoportba sorolható 11 érem és jelvény közös jellemzője, hogy az ábrázolásához a hivatalos osztrák-magyar állami protokoll elemei szolgáltak. A második csoportba 10 érem és jelvény tartozik, melyek elsősorban magánkezdeményezésű veretek, és nem a kor hivatalos állami ideológiáját népszerűsítik, hanem a legitimista politikai irányzathoz kötődnek. Kolbjürn Skaare tanulmányában (Die norwegischen Kronenmünzen wie wurden ihre Gepräge entschieden?) végigköveti, hogy 1905 után — amikor Norvégia felbontotta az uniót Svédországgal, és a népszavazás a monarchia mellett döntött — milyen események késztették Norvégiát az érmék megváltoztatására, illetve ezek milyen fordulatot eredményeztek az érmék képi megjelenésében. Az érmék módosítására kényszerült Norvégia például VII. Haakan és felesége, Maud megkoronázását (1906. június 22.) követően; 1920 után az ezüst árának emelkedése miatt; 1924 után, az 1873 óta fennálló Skandináv Monetáris Unió gyakorlati megszűntét követően; a II. világháború alatt; 1957-ben, V Olaf, majd 1991-ben V Harald trónra kerülésével. A királyi pénzérmék