Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - In memoriam Ludovici Huszár. (Ism.: Weisz Boglárka) II/523

TÖRTÉNETI IRODALOM 523 zad közé eső időszak Burckhart-féle értelmezése, és a „régi Európa" kifejezésének használata, ezt a periódust Brunner megfogalmazása szerint a rendi struktúrák határozzák meg. Ily módon a re­neszánsz a „régi Európa" történetének egy 14-16. század közé tehető fejezete, amelyet a reformok korának is neveznek. A következő fejezetekben többek között arra találunk válaszokat, hogy pél­dául a pusztásodás jelensége a vizsgálatok szerint mennyire volt eltérő intenzitású a Német-Ró­mai Birodalom egyes régióban, illetve Európa különböző államaiban. Azt is megtudhatjuk ugyan­akkor, hogy bár a városi kézművesipar kutatása évről évre újabb eredményeket hoz, Amman munkái és Irsigler példaértékű szerkezeti analízise e terület tanulmányozásában még sokáig megkerülhetetlenek lesznek. Az újkori állam kialakulásának kezdeteiről értekező fejezethez a második részben olyan támpontokat kapunk, mint az adózási rendszer összetettségének megfi­gyelése, amely a fejlődés fokozódásának egyik alappillérét adja. Talán nem véletlen, hogy ezen a téren elsősorban francia elemzők nevét lehet megemlíteni, hiszen a Francia Királyságban a 14. század második felétől kezdve — a százéves háború szülte kényszer miatt — állandó adórendszer épült ki. Meuthen hadtörténeti szempontból kiemelkedőnek tartja Mailett munkáját, amely első­sorban Itáliára koncentrálva, de Európa egészét figyelembe véve igazolja, hogy a 15. század az át­menet időszaka a hűbéri jellegű haderőből a zsoldos hadsereg felé, amely természetesen még ko­rántsem jelentette az állandó hadsereg felállítását. Az egyház- és vallástörténeti fejezet kutatási történetének bemutatásánál a szerzetesrendekkel, a hétköznapi vallásosság kérdésével és a római kúria működésével kapcsolatos nézetek ismertetése dominál, a szerző ugyanakkor sajnálattal hangsúlyozza, hogy a kutatók többsége mind a mai napig a reformációt a katolikus egyház válsá­gából vezeti le, és csak kevesen hozzák összefüggésbe a reformációt megelőző, a katolikus egyház keretei között fellépő megújulási kísérletekkel. A középkor és a reneszánsz műveltségét és kultú­ráját elemző fejezethez kutatók és vizsgálati módszerek, valamint eredmények igen széles tárhá­za vonul fel az olvasó előtt, ebből két elemet emelnék ki. Meuthen felhívja a figyelmet a manap­ság egyre kedveltebbé váló nőkutatás fontosságára, hangsúlyozva, hogy a női szerzetesrendek rendházain kívül is érdemes lehet megvizsgálni a nők szerepét az anyagi kultúra, a gazdasági élet, a művelődés és a politikatörténet terén egyaránt. A fejezet másik érdekessége, hogy a szerző egy önálló bekezdést szentel a Magyar Királyság számára, melyben röviden megemlékezik Corvin Mátyás és Vitéz János szerepéről a reneszánsz kultúra európai kiterjesztésével kapcsolatban. A kötet harmadik szerkezeti egységében a negyedik kiadás alkalmából megújított forrás- és irodalomjegyzéket találunk. Az 1650 tételből álló bibliográfiai gyűjtemény felépítésében és tema­tikájában követi a már előző két fejezetből ismert témaköröket, ez esetben azonban nem csupán a fejezetcímekhez, hanem az alfejezetekhez, sőt egyes esetekben még bizonyos bekezdésekhez is igazodik. A függelék eső részében az 1378-1515 közötti események időrendi táblázatát, míg második részében a személy-, hely- és tárgynévmutatót találhatjuk meg. Erich Meuthen és Claudia Marti munkája minden tekintetben részletes és alapos, logiku­san felépített, a maga nemében hiánypótló kötet, melynek első fejezete inkább a történelemtudo­mány hallgatóihoz és oktatóihoz fordul, de második és főképpen harmadik fejezete miatt a kuta­tók is haszonnal forgathatják. Skorka Renata IN MEMÓRIÁM LUDOVICI HUSZÁR Szerk. Biró-Sey Katalin, Búza János, Csorna Mária, Gedai István Argumentum Kiadó 2005. 380 o. A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartották 2006 februárjában azt az emlékülést, mellyel Huszár Lajos születésének 100. évfordulójára emlékeztek. Magyar és külföldi kollégái, pá­lyatársai, tanítványai, tisztelői negyven, az érmészet szinte minden korszakát idéző írást felvo­nultató tanulmánykötettel is megemlékeztek Huszár Lajosról. A kötet első nyolc tanulmánya (Héri Vera: Tisztelet adassék; Gedai István: Huszár Lajos -Laudáció a „Magyar Örökség" díjhoz; Alföldi Mária: Emlékezzünk régiekről; Biró-Sey Katalin: Tíz év Huszár Lajossal az Éremtárban (1958-1968); Bóna Endre: Huszár Lajos közelében; Csorna Mária: Huszár Lajos a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. A SOM éremgyűjteményének története; Nagy Ádám: Egy dedikált érem története; Ján Hunka: Influence of L. Huszár's seien-

Next

/
Thumbnails
Contents