Századok – 2007
BESZÁMOLÓ - Beszámoló a Nándorfehérvár-konferenciájáról (Skorka Renáta) 11/493
BESZÁMOLÓ 501 ábrázolásában ugyanakkor — bár a két hitszónok nagyon hasonlatos témákat vet fel — a sermók eltérnek a legendától. A stigmatizált, vagyis Krisztushoz hasonlatos szent képén túl ugyanis megjelenik az angyali küldetés témája is. Vagyis — zárta le előadását Berhidai Piusz — a középkor második felétől az irodalomban megjelenő Szent Ferenc kép többé nem modellszerű, inkább szimbólum jellegűvé válik. Cs. Kottra Györgyi, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmuzeológusa „A Kapisztrán-kultusz és a Magyar Királyi Hadsereg" című előadásában azt mutatta be, hogy a Magyar Királyi Hadsereg tagjai és vezetése hogyan viseltetett a két világháború között a Kapisztrán-kultusz, és a többi patrónus szent tisztelete iránt. A középkori hagyományokkal ellentétben az állandó hadsereg megszilárdulásával a szentek tisztelete, legalábbis szolgálati szabályzatban rögzítve nem élt tovább. Mária tisztelete azonban töretlenül megőrződött, hiszen alakja mind a huszárok fringiáinak, mind a császári és királyi hadsereg csapatzászlójának, vagy a 48-as honvédzászlónak és az 1920-as lovassági zászlónak egyaránt díszéül szolgált. Az 1920-as években a Horthy környezetéhez tartozó Zadravetz István ferences szerzetes, tábori püspök — aki egyébként Horthyt többször kimondva új Hunyadi Jánosnak, magát pedig kimondatlanul is Kapisztrán Jánosnak tekintette — felvetette azt az elképzelést, amely szerint a nemzeti hadsereg főpatrónusává Kapisztrán Jánost tegyék meg. A hadsereg vezetése azonban, hivatkozva Szent Istvánra, Magyarország védőszentjére és égi patrónájára, Szűz Máriára, valamint a református egyház erősödő tiltakozására és az esetleges jugoszláv ellenállásra nem támogatta a törekvést, csupán a helyőrségi templomnak és terének átnevezéséhez járult hozzá. Amikor azonban a templomszentelésre került a sor, attól a hadsereg hivatalosan elhatárolódott, az oltárkép felszentelése pedig, mivel azon Hunyadi és Kapisztrán társaságában Horthy, Prónay és Zadravetz is megjelent, közbotrányba fulladt. A Kapisztránkultusz bevezetésére tett sikertelen kísérlet felébresztette a hadsereg igédét a patrónus szentek és példaképek kijelölésére. így 1930-ban rendelkezés született a honvédség alakulatainak nevéről — Kapisztrán nevét a 4. honvéd kerékpáros zászlóalj kapta, amely harckocsizó alakulattá történő átalakulásakor csapatjelvényként megtartotta Szent János attribútumát. 1933-ban a HM memorandumban foglalta, hogy nem támogatja (igaz nem is tiltja) a fegyvernemi védőszentek ünnepeinek megtartását, kivételt képeztek ez alól a Borbála-napok. Cs. Kottra Györgyi előadását két olyan, az 1940-es évek első feléből származó eset ismertetésével zárta, amelyek egyformán azt bizonyították, hogy a hadsereg vezetése valójában nem tudott, és nem is akart dönteni, és határozottan fellépni a védőszentek tiszteletének hivatalossá tételének kérdésében. Mihályi Géza két egymástól időben igen távoli, mégis csodálatos módon számos ponton egymással összekacsolódó eseményről tartotta meg előadását. 1683 szeptemberében a törökök utolsó hadjáratukat indították Bécs ellen, az ostromló seregre szeptember 10-én Sobieski János lengyel király vezetésével vereséget mértek. Hiába igyekezett azonban Aviánói Márk kapucinus barát meggyőzni a lendületben lévő keresztény hadakat, hogy azonnal induljanak meg Magyarország visszafoglalására, a regiment mintha csak csodára várt volna, nem akart támadásba lendülni. XI. Ince pápa elérkezettnek látta az időt,
