Századok – 2007
VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471
VITA 489 nulságos, hiszen a nemesek egymást szólították fratres et amicinek, aminek Lengyelországban is van analógiája.77 Ebben az esetben nevetséges lenne a membrum szót földrajzi értelemben felfogni, hiszen a bányavárosok a levelet író nemesek közelében voltak, Selmecbánya például épp Hont megyében, s a „scimus" ('tudjuk') szó is felesleges lenne, hiszen aligha feltételezhető, hogy a nemesek e közismert városok fekvésével ne lettek volna tisztában. A legkülönösebb a levélben azonban az, hogy Hermann Zsuzsannának sikerült írásszakértő bevonásával megállapítania, hogy az elejétől végéig nem más, mint a közismerten városellenes Werbőczy István saját kezű írása! Hermann Zsuzsanna tisztában volt ennek jelentőségével, és azt is tudta, hogy az organikus államtan az „ország tagja" kifejezést olykor földrajzi értelemben alkalmazta. Ez az értelmezés azonban nem áll erre az esetre, ezért különös, hogy akkor, amikor már részben el kellett készülnie a Hármaskönyvnek, annak írója a városra alkalmazza.78 Hermann Zsuzsannát idézi Péter László is.79 A Werbőczy-levelet természetesen értékelhetjük úgy is, hogy a lázadó parasztoktól való félelem miatt, kényszerű udvariasságból a politikai nézeteivel ellentétes meghatározást használt a segítségre váró jogász. Van azonban egy másik lehetőség is. Ebben az esetben pontosan saját tanítását vette alapul. A Hármaskönyv I. rész 4. címe l.§-a fent ismertetett szövege Péter László véleménye szerint csak a királytól birtokot kapott nemeseket sorolta a Szentkorona tagjai közé. Mivel a városok is rendelkeztek királyi adományos birtokokkal, joggal lehetett őket oda sorolni.80 Mindez természetesen csak lehetőség, az azonban tény: az 1514. évi levélnek a bányavárosokat mint a Szentkorona tagjait említő passzusát nem tudom földrajzi értelemben értelmezni. Az, hogy mi volt az oka ily módon való megnevezésüknek, további kutatást igényel. (Szándékosan nem foglalkoztam a városokat korábban a „korona tagjá"-nak nevező adatokkal.) Most már elérkezett az ideje annak, hogy a tudós barátom által „status questionis"-nak nevezett — és főként Marongiu kutatásaira visszamenő — kérdésre rátérjek: részt vettek-e a városok érdemi politikai döntésekben, vagy sem?81 Szerintem ugyan nem ez a főkérdés, de mégis illik saját nézeteimet részletesen ismertetni, noha egy mondatban utaltam már rá, hogy a kérdésre nem atque in volumen redegit Geisa Érszegi. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II. Fontes 12.) Bp. 1979. 118. 77 Joseph Holub: La Représentation politique en Hongrie au Moyen Age. In: Xe Congrès International des Scienœs Historiques Rome, 1955. Études présentées - la Commission pour l'histoire des Assemblées d'États. XVIII. Louvain-Paris 1958. 117-118. 78 Hermann Zsuzsanna: Egy pénzügyi tervezettől a Hármaskönyvig. Werbőczi és a parasztháború. Századok 115. (1981) 130. 79 Péter, L.: The Holy Crown i. m. 451. (158. sz. jegyz.). - A szerző uo. Martyn Radyra hivatkozva idézi Kállai Vitéz János Szörényi bán egy hasonló tartalmú levelét Kassa városhoz. A levél 1522. okt. 9-én kelt, és a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteményében (a továbbiakban: DF) a 271 232. sz. jelzet alatt található. Kérésemre C. Tóth Norbert barátom volt szíves megnézni, azonban a fenti ügyhöz nem használható fel, így magam nem néztem meg. A címzettek „prudentes et circumspecti"-nek vannak nevezve, mint a polgárok általában. A „sacra corona" valóban előfordul, de csak a „regni Hungarie et sacre corone" nehézségeivel kapcsolatban. 80 L. a 75. sz. jegyz. (Péter László nem vonta le ezt a következtetést.) - A városok későbbi egyetlen nemes személyként történő értelmezése (vö. 25., 54-55. sz. jegyz.) is talán ebből vezethető le. 81 Gerics J.: Középkori i. m. 361., vö. az 53. sz. jegyz-tel.
