Századok – 2007

VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471

VITA 477 közepi forrást is. Gerics professzornak sikerült nézetemet két rövid mondattal elintéznie. Meg kell jegyeznem, hogy ez valóban szellemes, első látásra meggyőző kritika velem szemben, de csak akkor lenne perdöntő, ha 1526-ban lehúzták volna a függönyt a középkor mögött, és felhúzták volna az újkor előtt. Közismert, hogy 1526 mesterségesen alkalmazott korszakhatár, amit különben egyre többen vitatnak. A kérdést Tringli István tárgyalta, akinek feldolgozása „Az újkor hajnala" címet viseli, és az ország 1440-1541 közti történetét tárgyalja.28

A korszak, amelyről szó van, átmeneti jellegű volt. Amennyiben 1541-et fogadjuk el korszakhatárnak, akkor a városok 1526. évi országrendiségére vonatkozó adatok, beleértve az említett 1535. évit is, nagyon is ide illenek, bármennyire is „kockázatosának tartja tudós barátom alkalmazásukat. Arra sem kaptam választ, hogy ismer-e olyan adatot, amely szerint Ferdinánd tette országrendekké a városokat, így alkotmányjogi változás következett be. A fent ismertetett két tanulmányom kiadása óta jelent meg H. Németh Istvánnak a felső-magyarországi városszövetségről írt kitűnő könyve, amelyben a szerző az öt város országgyűlési megjelenésével kapcsolatban ugyanazt a Gerics professzor által „kockázatosának ítélt eljárást alkalmazza, mint jómagam: együtt tárgyalja a középkori és a kora újkori helyzetet, tehát nem húzza le a függönyt 1526-nál. Ami még lényegesebb: az öt város már a középkorban előre egyeztette az országgyűlésen kifejtendő álláspontját.29 Tudós barátom ezt követően a németországi (pontosabban: a német tartományi) analógiák felhasználásával kapcsolatban int óvatosságra, és ezt igyekszik Härtung és Mitterauer alapján alá is támasztani.30 Valamit azonban nem értek. Gerics professzor tanulságos elemzést ad a német rendiségről, amivel ugyan lehetne itt-ott vitatkozni, előadásának azonban, egyetlen kivételtől eltekintve, véleményem szerint semmi köze sincs nézeteimhez. Természetesen nem zárhatom ki, hogy netán öregkori zavarodottságból elfelejtettem a saját tanulmányaim lényegét, ez egy 78 éves vénember esetében talán megbocsátható is, azonban mégis valószínűtlen: ennyire még nem érzem magam hülyének. A német analógiából azt tartom a lényegesnek, hogy az ottani kutatók elismerik az „ország tagja" (Glied des Reiches) kifejezés rendi értelmezését a városokkal kapcsolatban is. (Megjegyzem, hogy ezt nem a tartományi, hanem a birodalmi városokkal kapcsolatban idéztem.) A németek ugyanakkor a kifejezést nem földrajzi értelemben fogják fel, amiről azonban tudós barátom nem vesz tudomást. Ehelyett olyan kérdésekben vitatkozik velem, amelyeket vagy nem említettem, vagy vele azonos módon foglaltam állást.31 Gerics professzor itt csupán egyetlen 28 Tringli István:

Az újkor hajnala. Magyarország története 1440-1541. Bp. 2003. (Tudomány - Egyetem) 9-11. 29 H. Németh István:

Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség I-II. Bp. 2004. (Doktori Mestermunkák) I. 175-193. (egyeztetés a középkorban: uo. 182.). - Az előzetes egyeztetésről magam is írtam, 1. Kubinyi A.: A magyarországi városok i. m. 24. 30 Gerics J.:

Középkori i. m. 355-357. 31 Ezt írtam: ,,[a birodalmi városoknak] még a 16. században sem volt szavazati joguk, és csak 1648-ban ismerte el a Birodalmi Gyűlés őket birodalmi rendnek" - Kubinyi A.: Rendelkeztek-e i. m. 61., vö. Gerics J.: Középkori i. m. 356: „A birodalmi gyűlésnek a városok a középkorban nem voltak tagjai, a Stádtetagon vettek részt a Reichstag helyett". - Itt két kérdés merül fel. Mióta van birodal-