Századok – 2007
MŰHELY - C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában II/391
418 C. TÓTH NORBERT 112 Tornaija (56-57): ma Safarikovo, Szl. B: Tornalji Miklós (Jakab fia) és Fácán György. 113 Trizs, Sztrizs (Striz) (12): ma Trizs, BAZ m. B: Trizsi János. 114 Uraj (Wray) (68): ma BAZ m. B: Bolyki István. 115 Utas (86): elp. Cered mellett. B: Recski Pál. 116 Vasas (2): elp. Starha, Szl. mellett. B: Sztárnyai László. 117 Vecseklő14 (121): ma Vecelkov, Szl. B: Kapi János. 118 Zabar (92): ma BAZ m. B: Bebek Miklós. 119 Zubogy (18): ma BAZ m. B: Orros Miklós. II. KÖZÉP-SZOLNOK MEGYE ADÓÖSSZEÍRÁSA AZ 1480-1483-AS ÉVEKBŐL Az összeírás keletkezési idejének meghatározása nehézségekbe ütközik, s ennek megfelelően keltezését illetően több, egymástól eltérő javaslat merült fel. Thallóczy Lajos 1427-1428 körüli időponttal vette fel munkájába mindenféle indoklás nélkül.15 Csánki Dezső történelmi földrajzában a jegyzék keletkezését az 1475/1476-os évhez kötötte. E keltezés melletti főérvet az szolgáltatta, hogy — szerinte — az összeírás írásképe egyértelműen az 1470-es évekre utal. Figyelembe vette továbbá, hogy tíz helység (Babateleke, Bajon, Dershida, Kéne, Szarvad, Szentmiklós, Szőce, Sződemeter, Tövised és Zánok) mellett az szerepel, hogy az „a vajdáé" (wayvode). Csánki szerint e vajda nem lehet Bátori István, mivel birtokai nem voltak azonosak a felsoroltakkal. A vajdát Csánki Dengelegi Pongrác Jánossal azonosította, aki 1468-1472 és 1475-1476 között töltötte be e tisztséget, s végül az ő második vajdaságának időszakára tette az összeírás keletkezésének idejét.16 Csánki érvelését elutasítva Vizi Ákos egyetemi szakdolgozatában módosította a jegyzék lehetséges keletkezési évét: birtoklástörténeti megfigyelésekre alapozva a jegyzék írásbafoglalásának legkorábbi lehetséges időpontját 1466-ra a legkésőbbit pedig 1474-re tette (mivel Kávási János özvegye 1466-ban zálogosította el kávási részét szántói Bekcsi Péternek, Csire István pedig 1474-ben adta zálogba Pert Drágfi Jánosnak). Mindent összevetve a jegyzék összeállításának időpontjaként 1472. évet valószínűsítette.17 A zálogosításokra vonatkozó adatokkal azonban érdemes vigyáznunk, mert ezek alapján meglehetősen nehéz meghatároznunk a jegyzék keletkezési évét. Almosdi Csire István valóban 1474-ben adta zálogba a Drágfiaknak Pér, Etel, Sződemeter, Szopor stb. birtokokon lévő részeit.18 Az összeírás megfelelő helyein azt találjuk, hogy e helységekben még a Csirék a birtokosok. Ugyanakkor a Csaholyiak 1477-ben adták zálogba a Drágfiaknak a három Csaholy, valamint Szőce birtokon lévő részeiket,19 s a jegyzék szerint valóban a Drágfiak kezén van a három 14 Nógrád megyéhez is számították. 15 Thallóczy L.: Kamara haszna i. m. 180-185. 16 Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. I. 546. 17 Vizi Ákos: Közép-Szolnok megye adólajstroma a XV század második feléből. Egyetemi szakdolgozat (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar 1997. Témavezető: Solymosi László. Kézirat.) 3-4. 18 DL 29 004., vö. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. I. 569. 19 DL 30 046., vö. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. I. 568.
