Századok – 2007
MŰHELY - C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában II/391
408 C. TÓTH NORBERT Jelen tanulmány végén két segédlet szemlélteti az előbbiekben leírtak megvalósításának eddigi eredményeit. Az Adattárban azok az ismert középkori adóösszeírások találhatók, amelyek eddig nem jelentek meg nyomtatásban. Az öt megye (Gömör, Közép-Szolnok, Mosón, Zala és Zemplén) jegyzékeihez Betűrendes névmutató tartozik, amelynek segítségével mindenki könnyen tájékozódhat az abban szereplő helységeket és birtokosokat illetően. A kutatás végcélját mutatják be azok a Térképek, amelyek a megyei járáshatárokat ábrázolják. E térképeken a járáshatárok mellett egyrészt szerepelnek azon — a megyei hatóság hatalma alól kivett, általában királyi tulajdonú — települések birtokainak, illetve uradalmaknak határai, amelyek nem tartoztak a megye egyik járásához sem. Ilyen például Torna megyében a tornai (királyi) uradalom vagy Abaúj megyében Kassa szabad királyi város és falvainak területe. Minden megye esetében a térkép alapját a domborzati és vízrajzi viszonyok szolgáltatták, mivel, véleményem szerint, a járáshatárok kialakulásában döntő szerep jutott a földrajzi adottságoknak. E részben összesen tíz megye — Abaúj,115 Bereg, 116 Gömör, Győr,117 Sáros, Szabolcs, Torna, Ung, Vas 118 és Veszprém 119 —járáshatárait ábrázoló térkép kapott helyett. (A térképek mindegyikét Nagy Béla rajzolta és a szerző tervezte.) Minden térképen feltüntettük a sedria-helyeket, (az időhatárokkal, amikor ott működött az ítélőszék),120 továbbá helyet kaptak a nagyobb királyi vagy földesúri mezővárosok és városok, valamint a várak. Milyen eredmények várhatók a munkától? Az ismert középkori forrásaink (összeírások és oklevelek) alapján már a teljes munka elkészülte előtt bizton állíthatjuk, hogy a járások története és szerepe a középkori Magyarországon elválaszthatatlan a pénzügyi igazgatásétól, még pontosabban fogalmazva: a királyi egyenes adó beszedésétől. Egyetlen olyan adattal sem rendelkezünk, amely azt bizonyítaná, hogy a járások bármilyen szerepet is játszottak volna a nemesi megye működése terén. Nem eszerint tagolódott, illetve zajlott a megyei igazságszolgáltatás, s a bírói parancsok végrehajtására kiküldött szolgabírákat vagy megyei embereket sem a járások szerint jelölték ki.121 Az egyetlen 1464. évi Pozsony megyei adat, mely szerint a járásbe-115 Abaúj, Gömör, Sáros, Torna és Ung megye térképe Engel Pál forráskiadása (Engel P.: Kamarahaszna i. m.) alapján készültek. 116 Bereg és Szabolcs megye térképe saját kutatásaim (C. Tóth N.: Bereg megye járásai i. m.) alapján készült. 117 Győr megye térképe Horváth Richárd forráskiadása (vö. Győr) alapján készült. 118 Vas megye térképe Vörös Károly és Illés Péter munkái (Vörös Károly: Vas megye 1744. évi adóösszeírása. Történeti Statisztikai Kötetek. Bp. 1962. 39. és Illés P: Vasi-hegyhát i. m.) alapján készült. 119 Veszprém megye térképe Solymosi László munkája (Solymosi L.: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma i. m.) alapján készült. 120 Csukovits E.: Sedriahelyek i. m. 381-385., valamint Győr és Szabolcs I—II. alapján. E mellett Abaúj megye esetében: Forró 1312., 1316. (Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, III-IV Szerk. Kristó Gyula. III. 410. és TV. 371.), Buzinka 1314. (Anjou-okit. III. 724., 752., 814.); Vas megye esetében: 1347. (DL 91 382.) 121 C. Tóth N.: Szabolcs hatósága i. m. 28-30.