Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Antonín Kalous: Boskovice urai Mátyás király diplomáciai és politikai szolgálatában II/375

386 ANTONÍN KALOUS mai császár közötti tárgyalásokban. Elsősorban katonaként tevékenykedett,60

de emellett Mátyás király diplomáciájában is szerepet játszott. A katonai sikereket egymás után arató király, aki nem sokkal később Bécset is elfoglalta, 1485 elején elküldte a császárhoz, hogy kísérelje meg a bécsújhelyi egyezmény (1463/ 1464) hatálytalanítását, arra hivatkozva, hogy a császár az egyezség bizonyos pontjait nem tartotta be. Ezen kívül Dobes a birodalmi rendek támogatását kívánta megnyerni a törökök ellen.61

Bécs elfoglalás után az ausztriai területeken Dobes lett a király által kinevezett első főkapitány (Landhauptmann). Az alsó-ausztriai Schönberg várát is megkapta a királytól62 Hivatalát azonban csak 1485-ig töltötte be, aminek okaira az alábbiakban még visszatérünk. Hivatalában egy másik cseh kapitány, Jan Trnka követte, akit Szapolyai István váltott fel 1485 decemberében. Ausztriától való távolléte idején Szapolyait ismét egy cseh kapitány, Mikulás Kropác helyettesítette.63 Ebből a szempontból Ausztria kormányzása és igazgatása hasonlóságot mutat azzal a megoldással, amit Morvaországban tapasztalhatunk röviddel az 1468/1469-es évek után, amikor ott is elsősorban kapitányok kormányoztak. A Boskovice család egy másik hagyományosnak mondható diplomáciai célterülete Lengyelország volt. Már említettem Tas 1468. és 1471. évi küldetéseit. Dobest, Mátyás csehországi kancellárjával, Jan Zajíc z Házmburkával együtt 1469-ben küldték Lengyelországba. A küldöttek feladata volt Kázmér lengyel királyt értesíteni arról, hogy Mátyást 1469 májusában Olmützben cseh királlyá választották, valamint felkérni őt a cseh katolikusok támogatására. Erőfeszítéseiket ez esetben sem koronázta siker.64 Lengyelországgal kapcsolatosan Jaroslav neve is felbukkan, aki — Bonfini szerint — az 1470-es évek második felében a lengyel királyi udvarba utazott. Mátyás a német lovagrendet támogatta a lengyel király ellenében, s Jaroslavra hárult az a feladat, hogy a lengyel királlyal betartassa a lovagrenddel megkötött szerződéseket. Mátyás tervei 1479-ben meghiúsultak, amikor dél felől — a Velencei Köztársaság és II. Mehmed közötti 1478. évi békeszerződés megkötését követően — újabb török támadás fenyegetett.65 A „Régi cseh krónikák" (Staré letopisy ceské) tanúsága szerint Jaroslav z Boskovic az 1478. évi prágai tárgyalásokon is részt vett, de a forrás — tévesen — Ulászló kíséretének tagjaként tünteti fel.66 60 A katonai karrierjéről

1. Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldosserege (a fekete sereg). Bp. 1925. passim. 61 1485. febr. 2.: MKL II. 289-291., vö. Nehring, K: Matthias i. m. 166.; 1485. febr. 5.: Uő: Quellen zur ungarischen Aussenpolitik in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts. Levéltári Közlemények 47. (1976) 114. 62 Metodéj Zemek

- Adolf Turek: Regesta listin z lichtenstejnského archivu ve Vaduzu z let 1173-1526. Sborník archivních prací 33. (1983) 290. 63 Kubinyi András:

A Mátyás-kori államszervezet. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula, V Molnár László. Bp. 1990. 118.; Uő: Die Wiener Regierung des Königs Matthias Corvinus. In: Matthias Corvinus. Die Regierung eines Königreichs in Ostmitteleuropa 1458-1490. Herne 1999. 209. 64 Dlugossius, J.: Históriáé V i. m. 523-524.; Nehring, K.: Matthias i. m. 38. 65 Bonßnis, A. de: Decades TV/1, i. m. 98. - A lengyelek és a német lovagrend közötti harcról, 1. Dlugossius, J.: Históriáé V i. m. 675-676.; Karol Górski: Dyplomacja polska czasów Kazimierza Jagiellonczyka, ez. 2: Lata konfliktów dyplomatycznych (1466-1492). In: Marian Biskup - Karol Górski: Kazimierz Jagiellonczyk. Zbiór studiów o Polsce drugiej polowy XV wieku. Warszawa 1987. 241-243. 66 Frantisek Palacky:

Starí letopisové cestí od roku 1378 do 1527. In: Dílo Frantiska Palackého IL Ed. Jaroslav Charvát. Praha 1941. 184.