Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Antonín Kalous: Boskovice urai Mátyás király diplomáciai és politikai szolgálatában II/375

376 ANTONÍN KALOUS lizáló Benes fia — azaz az említett Tas — utóbb Olmütz püspöke lett.5

Tas nem csak családja magas rangjának köszönhette, hogy az ország két működő püspöksége (Olmütz és Boroszló) egyikének élére került: saját érdemei is alkalmassá tették a pozíció betöltésére. Tanult és erényes volt — Aeneas Silvius szavaival élve: „doctrina et moribus darus" —, aki megjárta Bécs, Ferrara, Padova — és valószínűleg Pavia — egyetemeit.6 Itáliai tanulóévei során összebarátkozott Janus Pannoniusszal; Guarino da Verona és Galeotto Marzio mindkettejüket tanították. Miután visszatértek hazájukba hasonlóképpen alakult a sorsuk, hiszen szinte ugyanabban az időpontban kaptak püspökséget. Tast még III. Callixtus nevezte ki olmützi püspökké 1457-ben,7 míg Janust 1459-ben tette Pécs püspökévé immáron II. Pius (Aeneas Silvius Piccolomini), akivel már korábban ismeretséget kötött. 1455-ben Bécsújhelyen találkoztak, ahol kölcsönösen verseket írtak egymásnak és Janus kölcsönkért Aeneas Silviustól egy Martialis kéziratot.8 Janus Pannonius hamarosan beilleszkedett a magyar „államgépezet"-be és — bár hivatalos kinevezés nélkül — a királyi kancellária tagja lett. Ezen kívül Mátyás király szolgálatában részt vett diplomáciai küldetésekben is.9

Legfontosabb megbízatása alkalmával, 1465-ben, Rómába küldték, hogy tiszteletet tegyen az új pápa, II. Pál előtt és egyben anyagi támogatást szerezzen Rómától és Velencétől a törökök elleni harchoz. Küldetése azonban nem teljesítette a Mátyás által hozzá fűzött reményeket, mivel a remélt összegnek csak tizedét szerezte meg. A pénzen kívül Janus lelki támogatásul egy aranyozott, drágakövekkel kirakott keresztet is magával hozott Rómából, amely „a Szent Kereszt drága fáját és sok szentnek ereklyéjét" tartalmazta.10 Karrierjének csúcspontját 1467-ben érte el, amikor leginkább belpolitikai tevékenységet végzett; ezután kapcsolata a királlyal fokozatosan megromlott.11 5 Hic [se. in Moravia] cum verbum Dei praedicaret Ioannes Capistranus, et in errores Hussitarum vehementius inveheretur, baronis non parvi nominis quem Ezernahoram [sic] vocant secuta conversio est, qui relicta prioré perfidia cum duobus millibus subditorum veritatem Romanae sedis amplexus est: filius eius doctrina et moribus clarus, non diu postea Olomucensis ecclesiae pontificatum obtinuit - Aeneas Sjvius Piccolomini: Asiae Evropaeque elegantissima deseriptio. [Paris] 1531. 360. 6 Frantisek Smahel:

Humanismus v dobë podëbradské. Praha 1963. 56-57.; Zdenëk Méfínsky: Cernohorstí z Boskovic na vídenské université v pozdním stfedovëku a raném novovëku. In: Novy Mars Moravicus. Ed. Bronislav Chocholác, Libor Jan, Tomas Knoz. Brno 1999. 289., 293-296. 7 Frantisek Palacky: Urkundliche Beiträge zur Geschichte Böhmens und seiner Nachbarländer im Zeitalter Georg's von Podiebrad 1450-1471. (Fontes rerum Austriacarum II. 20.) Wien 1860. 115. 8 Marianna D. Birnbaum: Janus Pannonius. Poet and Politician. Zagreb 1981. 111., 120-121. -Janus pécsi püskökségre való kinevezésének politikai hátteréről 1. Kubinyi András: Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején. In: Humanista műveltség Pannóniában. Szerk. Bartók István, Jankovits László, Kecskeméti Gábor. Pécs 2000. 8-10.; Aeneas és Janus találkozásáról 1. Ritoókné Szalay Ágnes: „Nympha super ripam Danubii". Tanulmányok a XV-XVI. századi magyarországi művelődés köréből. Bp. 2002. 68-70.; Adrianus van Heck: Enee Silvii Piccolominei postea Pii PP II. Carmina. Città del Vaticano 1994. 202-203. 9 Kubinyi A.:

Vitéz János i. m.; Birnbaum, M. D.: Janus i. m. 144-197. 10 Mathiae Corvini Hungáriáé regis epistolae ad romanos pontifices datae et ab eis acceptae. Mátyás király levelezése a római pápákkal 1458-1490. (Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Vatikáni magyar okirattár 1/6.) Bp. 1891. (a továbbiakban: Mathiae regis epistolae ad romanos pontifices) 45-49. (az idézet: 48.). 11 Kubinyi A.:

Vitéz János i. m. 17-26.; Szakály Ferenc: Vitéz János, a politikus és államférfi (Pályavázlat - kérdőjelekkel). In: Vitéz János Emlékkönyv. (Annales Strigonienses. Esztergom Évlapjai) 1990. 31-33.