Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bíró Csilla - Kertész Balázs: Az angyal hozta korona motívuma Mátyás király legitimációs törekvéseiben II/365

AZ ANGYAL HOZTA KORONA MOTÍVUMA MÁTYÁSNÁL 373 amely a Budai Krónika családjába tartozott. De Vitéz nem csak a krónikából ismerhette meg az angyali korona motívumot: joggal feltételezhetjük, hogy váradi prépostként, majd püspökként közeli kapcsolatba került a Szent László kultusszal. O maga így ír egyik IV Jenő pápához címzett levelében: „... az egyház számára alkalmas pásztor kiválasztásában a lehető leghivatalosabb úton kívántam eljárni - már csak ama kitüntető vonzalom miatt is, amellyel a Boldogságos Szűz iránt és pártfogónk, Szent László iránt viseltetem ,..".49 Mindebből arra következtethetünk, hogy — mint Mátyás egyik legbefolyásosabb tanácsadója — lehetett Vitéz az értelmi szerzője a motívum felhasználásának. Feltevésünket tovább erősítik Pajorin Klára észrevételei, aki Vitéz Leveleskönyve alapján a szakirodalomban elfogadottá vált véleménnyel szemben kimutatja, hogy a főpap szemlélete és műveltsége sokkal inkább a skolasztikában gyökerezik, semmint a humanizmusban.50 A magyar szent királyoknak Mátyás korában is élő tiszteletére jó példa Janus Pannonius Abiens valere iubet sanctos reges, Waradini című verse, amelyben megjelennek a szent királyok is, a költemény végén pedig Janus Szent László segítségét kéri az utazáshoz.51

Huszti József szerint „új hang ez Janustól, amilyent eddig nem hallottunk tőle és ezután sem igen fogunk hallani: egy szenthez folyamodik és nem Apollóhoz".52 Ismert, hogy Mátyást több éves tényleges uralkodás után 1464-ben koronázták meg. AIII. Frigyes császárral kötött békeszerződést és a Szent Korona visszaszerzését a szakirodalom Vitéz legjelentősebb diplomáciai sikereként tartja számon.53 Nem lehet véletlen, hogy az angyali korona motívum a koronázást követő években bukkan fel Mátyás legitimációs törekvései kapcsán. Magának az ikonográfiái programnak a megfogalmazása talán a koronázás időszakára tehető, jelenlegi ismereteink szerint legkorábbi kivitelezése a rákövetkező években valósult meg. Azt, hogy a motívum egy tudatos program eszköze, és nem véletlenszerűen bukkan fel egymástól független esetekben, az a folkloriszikus hagyomány is alátámaszthatja, amely a magyar és a környező népek szájhagyományában maradt fenn. A népi epika számos prózai és verses darabja szól Mátyás királlyá választásáról, mindegyik alapvető jellegzetessége az isteni beavatkozás. A Jung Károly által is-49 Vitéz János levelei és politikai beszédei. Ford. Bellus Ibolya, Boronkai Iván. Bp. 1987. 73. 50 Pajorin Klára:

Vitéz János műveltsége. Irodalomtörténeti Közlemények 108. (2004) 533-540. 51

„Aurati pariter valete reges, quos nee sacrilegus perussit ignis, dirae nec tetigit fragor ruinae, flammis cum dominantibus per arcem obscura latuit pólus favilla. Quam primum, o comités, viam voremus. At tu, qui rutilus eques sub armis dextra belligeram levas securim, cuius splendida marmorum columnis sudarunt liquidum sepulchra nectar, nostrum rite favens iter secunda. Quam primum, o comités, viam voremus." In: Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I. Humanizmus. Szerkesztette: Ács Pál, Jankovics József, Kőszeghy Péter. Bp. 1998. 100., 102. 52 Huszti J.:

Janus Pannonius i. m. 189. A vers értelmezésére vonatkozó szakirodalomhoz 1. Jankovits László: Accessus ad Janum. Bp. 2002. 118-; 19. (1. sz. jegyz.). 53 Szakály

F.: Vitéz János i. m. 30.; Kubinyi A.: Vitéz János és Janus Pannonius i. m. 11.