Századok – 2007
TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299
PÁLOS GAZDÁLKODÁS A 15-16. SZAZADBAN 339 ben is a pálosok birtokában volt.346 1463-ban Losonci Albert az eszenyi kolostornak adta a tiszai vám felét.347 A lepoglavai kolostor volt a birtokosa két Várasd vármegyei vámnak, melyek miatt perbe keveredett a 16. század elején.348 A hatodik kolostorra vonatkozó adat a pálos formulariumhan maradt fenn, mely szerint a visegrádi Szent András kolostor solymári és szántói vámját az 1538. évi káptalan döntése értelmében a rend 35 forintért egy évre bérbe adta Buda városának.349 Talán az egyéb jövedelmek körébe sorolható az az adat is, mely szerint a pozsonyi mészáros céh a thali kolostornak a városban lévő három mészárszék után 16 quartalia faggyúval tartozott.350 Sajnos az oklevélből nem derül ki, hogy a faggyú milyen jogcímen járt, de az sem zárható ki, hogy valójában bérleti díjról van szó, vagyis a mészárszékek a pálosok tulajdonában voltak.351 Mészárszéket örökölt egyébként 1416-ban Vácott a nosztrei kolostor,352 a veresmarti pálosok pedig Rozgonyi Simon egri püspöktől kaptak engedélyt mészárszék építésére 1444-ben Gyöngyösön az ottani mészárszékek között.353 A fehéregyházi kolostor Óbudán vásárolt egyet 1506-ban 13 forintért.354 Szintén természetbeni járandóságot kapott a bakvai kolostor 1420-ban Rohocai István fia Gergelytől, aki ekkor a remetéknek adta azokat a járandóságait, melyek a pálosok három, remetinci és petretinci jobbágyától azok szőlői után jártak neki, nevezetesen két köböl bort, egy kovásztalan kenyeret és egy zsák zabot.355 Ugyancsak természetbeni adományként kapta a diósgyőri kolostor Bakócz Tamás egri püspöktől azt a három és fél hordó bort, mely a püspök számadáskönyvében mint sallarium szerepel.356 Ugyanakkor nem kizárt, hogy az adományt a szerzetesek nem — vagy csak részben — fordították saját ellátásukra. A szőlőből származó, ezúttal nem feltétlenül természetbeni jövedelmet jelentett Ciliéi Frigyes 1451. évi adománya, amikor a lepoglavai kolostornak adományozta az ottani hegyvámot.357 Bár nem pénzbevételről, hanem kiadásról szól az eszenyi kolostor néhány oklevele, az összegek nagysága a/onban mindenképpen figyelmet érdemel, és arra utal, hogy a szerzeteseknek más birtokaikból jelentősebb bevételei származtak.358 A vásárlások, cserék és adományok nyomán a 15. század végén a ko-346 1472: DL 17 336. és 17 335. (átírva 1475-ben). 347 DAP I. 140. 348 1514: DL 49 541. 349 Formularium f. 44 r . 350 1482: DL 25 842. 351 Pálosok tulajdonában álló mészárszékre vonatkozó adat a római kolostor oklevelei között is található. 1. Hungarici monasterii ordinis sancti Pauli primi heremitae de Űrbe Roma instrumenta et priorum registra. Ed. Lorenz Weinrich. (Bibliotheca Academiae Hungáriáé in Roma. Fontes 2.) Roma-Bp. 1999. (a továbbiakban: Instrumenta et registra de Űrbe Roma) 172., 271. 352 DAP II. 92 353 DAP III. 213. 364 DAP I. 147. 355 1420: DL 32 767., vö. Mályusz E.\ Szlavóniai és horvátországi pálos oklevelek i. m. I. 104. (10. sz.). 356 Gyulai É.: Szőlőbirtoklás Miskolcon i. m. 17-18. 357 1451: DL 34 743. 358 1482-ben a remeték megvették Endesi Andrástól és Mihálytól, valamint Kerekdi Domonkostól Gyepesmezeje nevű szigetüket és a Laponya tavát 400 forintért, 1484-ben pedig Jekei Szalánci Miklós fia Jánostól endesi házát és kúriáját 80 forintért — DAP I. 140-141.
