Századok – 2007

TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299

PÁLOS GAZDÁLKODÁS A 15-16. SZÁZADBAN 337 kénytelen volt értékes budai, az Olasz utcában álló házát elcserélni Perényi Imre nádorral annak Budán, a ferences beginák házával szemben álló házára. A két ház értékének különbözete 1200 forint volt, s ezen felül Gáspár még 800 forint kölcsönt is kapott a nádortól.331 A pálosoknak adott összegek nagyságát nyilván több szempont is befolyásolta: a végrendelkező anyagi lehetősége, a rend iránti buzgalma, a végrendelet kedvezményezettjeinek száma, a kedvezményezett kolostorban szükségessé váló munkák költsége s egyebek. így például Palóci Antal zempléni ispán alig egy hónappal a mohácsi csatavesztés előtt, július 25-én, csupán 50 forintot hagyott az újhelyi kolostorra, melynek kegyura is volt.332 A közvetlen pénzadományok körébe sorolhatók a pálosok által megörökölt vérdíjak is.333 Valójában pénzadománynak tekinthető az a hagyaték is, amelyet a patacsi kolostor kapott 1423-ban. Néhai Gergely deák ugyan egy fél szőlőt hagyott a szerzetesekre, ám a rokonok visszaváltották tőlük, vagyis a pálosok végülis pénzt kaptak.334

Kivételes esetnek ez sem számít, hiszen viszonylag gyakran megesett, hogy a végrendelkezők (zálog)birtokot hagytak a szerzetesekre, melyet azután az örökös, a tulajdonos kiválthatott.335 Elvétve ugyan, de arra is van adat, hogy másnál zálogban lévő birtokot váltottak ki a szerzetesek,336

bár nem kizárt, hogy bizonyos esetekben ennek is az volt a célja, hogy utána eladják, akár a zálognál magasabb összegért. Amint a fentiekből kitűnik, az összegek nagyon eltérőek, a néhány forintos alamizsnától a több száz forintos adományig minden előfordul, amit nyilván az adományozók anyagi lehetőségei szabtak meg. Az összegek felhasználásának egyik — nyilván nem a leggyakoribb, mégis jellemző — módját Gyöngyösi Gergely rendtörténeti munkájából ismerhetjük meg. II. Gergely testvér elöljárósága idején, az 1510-es évek elején, ugyanis újjáépítették és márvánnyal díszítették a szentlőrinci kolostortemplom szentélyét, a sekrestyét és a káptalantermet, az adományozók közül pedig Gyöngyösi többet név szerint is megemlít. A 331 1515: DL 22 655., vö.

Végh A.: Buda város i. m. 573. sz. 332 1526: DL 82 732. 333 1525:

DL 24 214.; 1440: DL 13 557.; 1454: DL 14 884. 334 1423:

DL 11 349. „ 335 Például 1426: a ládi perjel nyugtatja Korhi Mátyás rokonait 9 budai dénármárka felől, melyet egy elzálogosított és végrendeletileg a pálosokra hagyott erdőért fizettek - DL 11 778.; 1466: az elefánti kolostor nyugtája 400 márkadénárról, melyet egy elzálogosított és a kolostorra hagyott birtok kiváltására kaptak - DL 95 384.; 1493: a nagyfalui perjel 200 forintért átadja azokat a Kraszna megyei birtokokat Kemeri Imrének és rokonainak, melyeket utóbbi elzálogosított, és amelyek utóbb végrendeletileg a pálosok kezére jutottak - DL 36 398.; 1514: a háromhegyi perjel nyugtatja Kapi Miklóst 8 forint felől, melyet két elzálogosított és végrendeletileg a kolostorra hagyott színi telekért fizetett - DL 64 526. Egy ilyen végrendelettel kapcsolatos oklevél bekerült a formulariumba is (f. 47v

). 1519-ben a fehéregyházi pálosok kaptak egy óbudai házat azzal, hogy a végrendelkező halála után az ingatlant adják el, és árából 600 forintot fordítsanak a templom építkezéseire, 1. DAP I. 149. 336 1501: az elefánti perjel 30 magyar arany forintért váltotta ki néhai Családi Ferenc csiszolci birtokrészét - DL 59 910.; 1524: a szentpéteri pálosok megkapták a halálraítélt Laki Jánostól Keresztúr birtokát, mely 12 forintért volt zálogban. II. Lajos ugyanaznap kiadta az iktató parancsot is -DL 24 005. és 24 008.