Századok – 2007

TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299

PÁLOS GAZDÁLKODÁS A 15-16. SZÁZADBAN 307 Iában elenyésző töredéke, 0,5-4 százaléka. Hasonló haszonbérleti szerződések a szőlőknél fordulnak még elő, de erről majd a maga helyén lesz szó. A jövedelemszerzés harmadik formája talán a legközvetettebb, ekkor ugyanis az ingatlan valójában nem a kolostor tulajdona, hanem csak egy éves összegben meghatározott javadalom kapcsolódik hozzá. Végül meg kell említeni a járadékvásárlást {Rentenkauf), mely főként a 15. század első felében szintén a házakból szerezhető jövedelmek egy fajtája lehetett.54 Mivel a szerződések és a javadalom alapításáról szóló okiratok szinte sohasem állnak rendelkezésünkre, sajnos a három utóbbi jövedelemszerzési mód elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. Bonyolítja a képet a középkori kánonjogi előírás, mely szerint egyházi tulajdont nem lehetett elidegeníteni. Ezért elképzelhető, hogy egy-egy ingatlan eladása után az egykori egyházi tulajdonos fenntartott egy formális javadalmat, ezt azonban a források hiányos volta miatt igazolni nem lehet. Budán a legkorábbi pálos háztulajdonok a szentlőrinci, az örményesi, a ládi és a csatkai kolostorokhoz köthetők. A legelső háztulajdont akkor szerezhették a városban, amikor I. Lajos király 1381-ben a budaszentlőrinci kolostornak ajándékozta a Kammerhof épületét a Szent Márton kápolnával.55 Ezt a házat később, 1416-1423 táján, elcserélték Ciliéi Hermann szlavón bán Szent Miklós utcai házával,56 mely ettől fogva a „pálos nagy ház" néven szerepel az oklevelekben,57

maga az utca is ezt követően kapta a Szent Pál utca nevet.

58 1392-ben Kanizsai Miklós tárnokmester adott a kegyurasága alá tartozó örményesi pálosoknak három budai házat: egyet a Mindszent utcában, egy másikat a Keddhelyen, a harmadikat pedig feltehetőleg a Nagy utcában.59

Egy négy 54 Köszönöm Kubinyi Andrásnak, hogy figyelmemet erre a lehetőségre felhívta. A burgrechtről. Lexikon des Mittelalters. Szerk. Gerhard Köbler. CD kiadás. Metzler Verlag, Stuttgart 2000. A budai járadékvásárlásokról és a Mátyás-kori kamatlábcsökkentésről bővebben 1. Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története II. Főszerk. Gerevich László, szerk. Gerevich László, Kosáry Domokos. Bp. 1973. 110-111. 55 Végh A.:

Buda város i. m. 272. 56 1416: DL 8842. (tartalmi átirat Buda város 1489. dec. 1-én kelt oklevelében); 1423: DL 11 384. - Az említett és a többi ház részletes birtoklástörténetét és topográfiáját legutóbb Végh András dolgozta fel, 1. Végh A.: Buda város i. m. passim. 57 A ház korábban Lackfi Istváné volt, és minden bizonnyal már akkor lehetett benne egy kápolna. Feltehetően éppen ez tette alkalmassá a pálosok számára, akik a Kammerhof épületével együtt annak idején megkapták a Szent Márton kápolnát is, hogy Remete Szent Pál ereklyéit ott elhelyezhessék, 1. Végh A.: Buda város i. m. 256-258.; Miracula Sancti Pauli primi heremite. Hadnagy Bálint pálos rendi kézikönyve, 1511. Kiadta, fordította, a tanulmányt és a jegyzeteket írta Sarbak Gábor. Debrecen 2003. (a továbbiakban: Miracula) cap. 2., 3., 4., 57. 58 Végh A.:

Buda város i. m. 255. 59 1392: DL 7817. - A három ház közül kettőnek, nevezetesen a Michael Nadler, ill. a Peter Rauczan szomszédságában állóknak a korábbi sorsa is érdekes. Ezeket ugyanis 1392. nov. 25-én vásárolta Kővágóörsi Miklós fia György esztergomi várnagy Szentéi András budai esküdttől 1800 forintért, majd öt nappal később, nov. 30-án György továbbadta Kanizsai Miklós tárnokmesternek cserébe annak bedneki (Somogy m.) birtokáért. Miklós viszont alig két héttel később adta e házakat az általa alapított örményesi pálos kolostornak, 1. Budapest történetének okleveles emlékei III. Összeállította Kumorovitz L. Bernát. Bp. 1987. (a továbbiakban: BTOE) 144-146. sz., 149. sz. és Végh A.: Buda város i. m. 94-97. sz. Sajnos a házak további sorsa nem minden esetben követhető nyomon. A Michael Nadler szomszédságában álló ház sokszor szerepel. A másik, Keddhelyen álló birtokviszonyai némileg zavarosak voltak: a Peter Rauczan és Zsigmond apotekárius szomszédjaként említett házban azonban végülis Jakob Grecinger maradt a lakó. Az örményesiek házát szomszédként említik egy in-