Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - Tóth Imre: A nyugat-magyarországi kérdés 1922-1939. Diplomácia és helyi politika a két háború között (Ism.: Fiziker Róbert) I/260

260 TÖRTÉNETI IRODALOM bútumait viseli magán. „A kereskedelmi féltékenység az államérdek alkalmazása volt a nemzetközi kereskedelemre." (13. o.) Másrészről azonban: „A kereskedelmi féltékenységet úgy is felfoghatjuk, mint Hobbes állami féltékenységének alkalmazását a kereskedelemre." (9. o.) Az állami féltékenységről szóló nézeteket a Hobbes utáni politikai gondolkodás fejti ki, így ehhez is kapcsolódik a kereskedelmi féltékenység fogalma. Következésképpen Hont könyve nem kerülheti meg, hogy egyszerre foglalkozzék a politikai gondolkodás Machiavellit illetve Hobbes-ot követő két újkori vonulatával. E kettő nem is feltétlenül választható el egymástól olyan élesen, ahogyan ez szokásos, hiszen, például Hugo Grotius, a „modern természetjog atyja", humanista háttérrel bíró, aktív republikánus politikus volt. Eltéréseik és egybeeséseik feltérképezése áll a politika és gazdaság — mint a modern politika alkotóelemei — kapcsolódási pontjainak elemzése középpontjában. A republikánus és a természetjogi hagyományt követők egyaránt elítélték a kereskedelmi féltékenységet, igaz, másmás megközelítésből. Hont kifejezetten hangsúlyozza a republikánusok piacot elítélő felfogásának fontosságát a 18. századi politikai és közgazdasági gondolkodás tanulmányozásakor. Nem a morális fenntartások ismételgetése azonban a szerző célja, hanem annak felmutatása, hogy milyen fontos politikai összhangra jutott a reneszánsz republikánus gondolkodás és a természetjogi politikai gazdaságtan, főképpen a nemzeti nagyság republikánus doktrínája és a globális piacok modern politikája közti összhanggal, melyek a 21. században is nagy befolyással bírnak. Hont István a bevezetőben és hét tanulmányában a fenti kérdésköröket olyan mélységben és részletességgel tárgyalja, hogy a recenzió még tömör összefoglalásra sem vállalkozhat. „A természetes szabadság és a globális verseny" (Natural Liberty and Global Competition), „A Reform és átmenet paradoxonjai" {Paradoxes of Reform and Transition) és a „Kereskedő nemzetállam" (Commercial Nation-State) című részekbe rendezett tanulmányokban Hont a 16-19. századi nyugat-európai politikai-közgazdasági gondolkodók legismertebbjeit és elfeledetteket, illetve másod-és harmad-vonalbelieket egyaránt bevonja az elemzésbe. A legtöbbet azonban természetesen a brit, pontosabban a skót diskurzusra összpontosít, David Hume és Adam Smith kimeríthetetlen lévén etekintetben. A könyv címe közvetlenül is utal Hume Of the Jealousy of Trade című esszéjére, mely magyarul is olvasható („A kereskedelemben való féltékenységről", in: David Hume összes esszéi, 2. köt., Budapest 1994, 91-95. o.). Különös figyelmet érdemel a 18. századi skót politikai közgazdászok által folytatott „gazdag ország — szegény ország" vita (The „Rich Country-Poor Country" Debate in the Scottish Enlightenment, 267-322. o.), melynek magyarországi vonatkozásban való alkalmazhatósága is izgalmas kutatási téma. A kora újkori gondolkodók szövegeinek olyan értő bemutatását és nem egy helyen újra-értelmezését nyújtja a szerző, mely nemcsak az elfeledettek, de az ismertebbnek hittek esetében is a felfedezés erejével hat. Természetes, hogy a bőséges jegyzetanyag emellett a régebbi és a legfrissebb szakirodalom széleskörű és mély felhasználását dokumentálja. Hont István könyve a politikai és közgazdasági elméletek vonatkozásában kompetensen megnyilvánulni akarók számára kötelező olvasmány. Szántay Antal Tóth Imre A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS 1922-1939 Diplomácia és helyi politika a két háború között Dissertation.es Sopronienses 2. Sopron, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, 2006. 271 o. A soproni népszavazás végeredményének ismeretében a kivilágított ablakokba kicsiny zászlócskák kerültek „Magyarok maradtunk!" és „Wir bleiben Ungarn!" feliratokkal. 1922. január 31-én kiadott közleményükben a Szövetségközi Tábornoki Bizottság tagjai „kifejezést adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a lakosságban, amelyet megismertek, és amely nagyrabecsülésüket kiérdemelte, a két nemzetiség találkozása nem lesz a gyűlölködésnek és az ellenségeskedésnek szülőforrása, hanem ellenkezőleg. Ez a körülmény arra fog szolgálni, hogy a két szomszédos nép a legszorosabb baráti kapcsolatokkal fűződjék egymáshoz, aminek folytán a két nemzet között a legjobb viszony, és egy áldásos barátság fejlődhetik ki." A tábornokok tévedtek, a nyugat-magyarországi terület problémái nem rendeződtek megnyugtató módon. Tóth Imre soproni egyetemi docens kiváló munkája, a bőséges osztrák, magyar és német levéltári forrás, szakirodalom és helytörténeti kutatási eredmény feldolgozását nyújtó