Századok – 2007

FIGYELŐ - Henri de Montety: 2005: mérföldkő a francia történetírásban? (Fordította: Ablonczy Balázs) I/239

FIGYELŐ 245 társaság — H. de M.] »nyitójelenetének« tekinti" — azzal a megkötéssel, hogy „ennél többet mondani hajánál fogva előráncigált érvelés lenne". III. Támadás az eseménytörténet ellen Az utóvéd küzdelme gyakran áldozatteli, de dicsőséges — gondoljunk a Roland-énekre. Miközben Alain Corbin árulónak tűnik — amennyiben tanulmányában visszatér a kronológiához, igaz, más formában, megtartva elképzelését a kultúrtörténetről -, az „új történetírás" {Nouvelle Histoire) egyes személyiségei éppen ellenkezőleg: kitartanak régi álláspontjuk mellett, és megelőző ellentámadást indítanak. Mindegyikük saját érveivel és saját stílusában olyan álláspontot fejt ki, amelyet érdemes közelebbről tanulmányozni. Egy logikus bemutatás - Jacques Le Goff Szent Lajos haláláról (1270)38 Le Goff négy pontban fejti ki mondanivalóját. Első tézise: a dátumokhoz kötődő történelem retrográd. A szerző szerint a tölgyfa alatt igazságot tevő Szent Lajos képe nem időhöz kötött. „Ez nem egy esemény. Ez nem egy dátum. A dátumokkal operáló történetírás szükségképpen eseménytörténeti. Olyan hagyomány túlélését biztosítja, amelyet az Annales iskolája már éppen eléggé megtépázott. Ez pedig nem más, mint a történelem egyfajta archaikus és retrográd koncepciója".39 Tézisének első bizonyítlékát abban látja, hogy bár Szent Lajos halála egy történelmi fordulópontra esik, ám ez nem több és nem kevesebb más dátumoknál. (A bőség zavara mint bizonyítás.) „Az eseménytörténet szempontjából tekintve 1270 fontos mozzanat Franciaországban és Európában?" Igen, amennyiben „ez a kezdete a »boldog XIII. század« végének" és ez „az a pillanat, amikor A szakaszból B szakaszba jutunk egy demográfiai és gazdasági alapú történeti periodizáció alapján".40 De ez az időpont egyáltalán nem fontosabb másoknál - mint például a tomista nézetek elítélése 1277-ben a párizsi egyetemen (a skolasztika vége); az 1280-as városi zavargások (a középkori városfejlődés vége); a beauvais-i katedrális pilléreinek összeomlása 1284-ben (a gótikus építészet határpontja) stb. Le Goff tucatnyi dátumot említ egészen 1317-ig.41 A második bizonyíték: Franciaországon kívül — amely 1270-ben még amúgy sem létezik — Szent Lajos halála periferikus esemény. (Az abszurd mint bizonyítás.) „Akárhogy volt is, Szent Lajos halála 1270-ben Tunisz alatt elfogadható fontos középkori dátumként? Lehet róla szó, ha francia perspektívából szemléljük a Gallimard, 1978 - magyar kiadása: Gondoljuk újra a francia forradalmat. Pécs, Tanulmány, 1994). Nézete szerint a forradalom egyedülálló esemény, amely egyszerre balszerencsés forrása a terrornak és egyik strukturális alapja a modern világ feszültségeinek. 38 Le Goff: i. m. Jacques Le Goff tiszteletbeli kutatásvezető az École des Hautes Études en Sciences Sociales-on. Pályájának nagy részét egy „új középkor" feidologozásának, általánosságban pedig az új történetírás megalapozásának szentelte. Több könyvet írt Szent Lajosról. 39 Uo. 94. 40 Uo. 95. 41 Uo. 95-96.