Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203

BRIT DIPLOMATÁK JELENTÉSEI MAGYARORSZÁGRÓL 1953-1954-BEN 225 Azt hiszem, a folyóparton más vendéglők és mozik is vannak. A Béke étterem a szokásos igénytelen stílusban van berendezve, és csakúgy mint sok lakásban, a az elektromos vezetékek és csatlakozók rögzítés nélkül lógnak szanaszét. 4. A környéken a leglehangolóbb látványt maguk az épületek nyújtják. Egyik sem készült még el, bár minden jel arra utal, hogy sokukban már laknak egy ideje. Még a Sztálin utcában is, ahol a legjobban haladnak, csak most helyezik el az erkélyeket a lakások utcai frontján, és úgy tűnt, minden épületen legalább egy fél tucat munkás dolgozott, akik lyukakat fúrtak a falakba vagy az ajtó- és ablakkeretekbe, hogy elhelyezzék azokat a szerelvényeket, amelyeket annak idején valamilyen okból nem szereltek fel. A Sztálin utcától távolabb még nagyobb a zűrzavar. Itt csak most kezdték el az épületek külső vakolását. Ezt hatalmas, a középkori ostromtornyokhoz hasonló, kerekeken guruló állványzatról végzik, amelynek sínjeit az utca egész hosszában és a kereszteződésekben is lefektették. E szerkezeten minden emelet magasságában egy vagy két munkás vakolja szorgalmasan a téglákat, amelyekről alig hihető, hogy masszívan tartanának, oly kevés habarcsot tettek közéjük. A vakolótorony mögött azt láttam — s ezt később az egész városban több helyütt is viszontláttam, hol egy fal, hol egy háztető rovására —, hogy két munkás és egy munkásnő hatalmas lyukat ütött a frissen vakolt legfelső emeleten, melyen át több vödörnyi cementet vittek be, hogy befejezzenek valami elmaradt munkát vagy kijavítsanak valamilyen hibát. 5. Néhány épületnél még ennél is alapvetőbb bajok lehetnek, mert nem egy esetben láttuk, hogy az épület egyik résznek vízszintes tengelye 5-10°-kal eltért a többiétől vagy hogy az ablakokat egészen furcsa szögben építették be. Lehet, hogy ennek a jelentős megsüllyedés az oka, amiről már sok jelentést kaptunk, némelyik egyenesen épületek összeomlásáról számolt be. A részletmunkák alapos megfigyelése során kiderült, hogy számos helyen a megvetemedett keret és a rossz vakolat között hatalmas rések vannak, az üzletajtók rácsai nyilvánvalóan nem a horonyban futnak, a párkányokon és a homlokzati díszeken már most komoly repedések vannak. A belső terek ugyanilyen gyenge minőségűek, a lógó vezetékek és a hámló vakolat a pusztulás hangulatát árasztja. Az a szomorú benyomásunk támadt, hogy mire az utolsó épületre is felkerül a vakolat, az elsőről már le is hullott. S mindez olyan utcákból nőtt ki, amelyeket vastagon borít a sár és a törmelék, ahol szanaszét hevernek a síndarabok és még járda sincs; igaz, láttunk egy idősebb embert, aki fűmagot szórt egy olyan földdarabon, ami tele volt mély kerékvágásokkal, kocsi- és lábnyomokkal. 6. Kikerülve a sok lovas kocsit — melyek, úgy látszik, e 20. századi csoda közlekedési forgalmának háromnegyedét bonyolítják — és egy szemétszállító teherautót, melynek ponyvája mögül egy egészen csinos egyenruhába öltözött egyenruhás ember feje bukkant elő (talán a helyi tisztiorvos az egyetlen rendelkezésére álló közlekedési alkalmatosságon), a lakónegyedtől délre fekvő ipari zóna felé hajtottunk. Ez a folyóparttól mintegy egy mérföldnyi mélységben és csaknem ugyanilyen szélességben terül el, s ezen a munkagödrökkel szabdalt területen, a már felépült egyetlen nagyolvasztó és a fűtő kemencék körül épül az ipari épületek sokasága. 7. A városon átvezető főút mentén vannak a karbantartó műhelyek és a villamos erőmű, amely egy 3 vagy 4 szintes épületben kapott helyet, s amelyet