Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203

BRIT DIPLOMATÁK JELENTÉSEI MAGYARORSZÁGRÓL 1953-1954-BEN 209 nyitott a jobb angol-magyar kereskedelmi kapcsolatok felé, s szeptemberben mintegy 10 ezer fogyasztási cikk árát csökkentették. Igaz, az amnesztia nem vonatkozott mindenkire, az olcsóbbá tett fogyasztási cikkek nem a legszükségesebbek közé tartoztak, és a mezőgazdaság helyzetén sem volt könnyű változtatni. Saner beszámolói helyett ezután az új budapesti brit követ, George Peter Labouchère részletes, de sok vonatkozásban igen lehangoló jelentéseivel találkozunk. Labouchère szeptember 16-án jelentette, hogy Budapestre érkezésétől fogva igyekszik áttekinteni és összegezni Nagy Imre kormányra lépése óta bekövetkezett változásokat. Főként a parasztság helyzetén kívántak a beszolgáltatásra és az adóra vonatkozó új rendeletekkel javítani, de pl. a szövetkezeteket illető szabályokat még nem léptették életbe. Borzalommal vegyes fájdalommal töltötte el Budapest látványa, a romos középületek, a politikusok arcképei, a mindenütt jelen lévő vörös csillagok. Úgy vélte, hogy a Burgenlandban tapasztalt nyomor oka a felelőtlenség és a nemtörődömség volt, de „a vasfüggöny mögötti nyomor azt a benyomást kelti, hogy azt idegen hatalom hozta az országra — teljes nemtörődömséggel, ha nem éppen szándékosan. Ez a benyomásom tovább erősödött Budapesten, A középületeket, a házakat, a hidakat hagyták teljesen leromlani. A megmaradt néhány üzletben gyenge minőségű árukat látni a piszkos kirakatüvegen keresztül. A csekély forgalmat piszkos egyenruhát viselő rendőrnők irányítják, akiknek gondozatlan haja olyan, mint valami madárfészek. És mindenütt a vörös csillag és a kommunista jelszavak és a világ vezető kommunistáinak arcképei tekintenek le erre a szomorú látványra, és talán még tetszik is nekik. Lehetetlen nem észrevenni, hogy az országot idegen hatalom tartja markában, egy olyan idegen civilizáció, amely a maga szempontjából feltehetően megvan elégedve ezzel a szennyel és igénytelenséggel."13 Labouchère -nek más, ennyire lehangolt jelentésével nem találkoztunk. Am a két nappal később írott terjedelmes beszámolója a Gerő, Farkas és Hegedűs által különböző gyárakban tartott beszédekről tele volt tényekkel és pontos információkkal. Részletesen ismertette Gerő szeptember 12-i beszédét, akit józan, szinte mentegetőző szónokként írt le, s aki első ízben számolt be az 1952. évi rossz termés következményeiről, a kényszerű agrárimportról. (Ennek keretében mintegy 100 ezer tonna gabona érkezett a Szovjetunióból, 50 ezer tonna Kínából, több mint 50 ezer tonna burgonya más népi demokratikus országokból, s még zsírból is importra szorult az ország, ami példa nélkül állt.) Gerő még az 1953. év első nyolc hónapjának az előző évihez hasonlóan siralmas statisztikai adatait is ismertette. Nagy Imre július 4-i beszédénél jóval messzebbre menvén elismerte a szén és az egyéb tüzelőanyagok terén fellépett hiányt, csínján bánt az ígéretekkel, és hangsúlyozta, hogy rendkívüli erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a hibákon és a hiányokon úrrá tudjanak lenni. Jelentését Labouchère az alábbi mondatokkal zárta: „A gazdasági általános képe tehát még bizonytalan. Nyilvánvalóan nagy a mozgolódás, és a sok új gondolat és ötlet hosszú távon a kommunizmus gyakorlatának megváltozását eredményezheti. Am nagyon korai még az 13 Labouchère jelentése Salisburynek (1953. augusztus 4.). TNA FO, 371/106262/NH 1016/33.