Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203

206 H. HARASZTI ÉVA könnyebben lehet tárgyalni, mint a régi gárdához tartozó kommunistákkal — Molnár Erik külügyminiszterrel és helyettesével, Bérei Andorral —, akik vona­kodnának követni az új irányvonalat mindaddig, amíg nem biztosak abban. Hankey szerint Sik „agyafúrt vén róka", aki nem biztatta volna őt, ha nem lett volna rá oka. A változásokra nem sokat kellett már várni. Gerald Gordon Simpson, a brit követség kereskedelmi titkára nagyon érdekesnek tartotta Nagy Imre 1953. május 26-án, a Magyar Tudományos Akadémián tartott székfoglaló be­szédét, amelyben Nagy kifejtette, hogy időszerűvé vált a „kulák-kapitalista ter­melés" és a szocialista szövetkezeti termelési rendszer ellentétének feloldása. „A beszéd — írta — nagyon hasznos adalékot nyújtana a BBC magyar adásá­nak a vidéki lakossághoz szóló műsora számára."7 Júniusban a kelet-németországi tüntetésekkel egy időben Magyarorszá­gon is történtek hasonló megmozdulások az ipari munkásság körében. Június 30-án az MDP nagy változásokat jelentett be: a Politikai Bizottság létszámát 15-ről 9-re csökkentették, a kimaradtak között volt Révai József, Farkas Mi­hály, Vas Zoltán és Házi Árpád. Rákosi megtartotta első helyét, a másodikra azonban Nagy Imre került. Rákosit elmozdították a pártfőtitkári posztról, az ennek helyébe lépett három fős grémiumban két fiatal pártvezető kapott helyet mellette. Július 3-án lemondott a kormány, s a Nagy Imre vezetésével megala­kult új kabinetben az 1947-től hivatalban lévő régi káderek közül csak Gerő tartotta meg a helyét, aki Hegedűs Andrással együtt miniszterelnök-helyettes lett. Nagy Imre július 4-én tartotta bemutatkozó beszédét a parlamentben, amelyről Robert Morton Saner ideiglenes ügyvivő alapos összefoglalást és gyors­elemzést küldött a Foreign Office-nak július 6-i táviratában.8 Négy nappal ké­sőbb Saner részletes, a beszéd tartalmát és fogadtatását is elemző jelentést kül­dött Salisbury márki külügyminiszternek, amelyhez csatolta Nagy beszédének szöveghű fordítását is. Mivel a beszédet elhangzásának estéjén közvetítette a Magyar Rádió, s tartalmát külföldön is ismertették és értékelték, Saner elsősor­ban a beszéd lényegére, kérdésfeltevéseire és hatására tért ki. Szerinte Nagy Imre beszédével azt kívánta közölni, hogy az új kormány elődeitől teljesen kü­lönböző politikát kíván folytatni, ám a két politika végső célja ugyanaz. Az elő­ző kormány gyors iparosítási politikája túl gyorsan és túl messzire ment, s ez vezetett oda, hogy Magyarországot most gazdasági összeomlás fenyegeti. Az ag­rárpolitika is hasonlóan balszerencsés volt, ellátási hiányt és az életszínvonal hanyatlását eredményezte. Saner szerint a beszéd nyíltan feltárta a hibákat, amelyeket már nem is lehetett volna tovább elhallgatni. Az új gazdaságpolitika, amelyet sokan a lenini NEP-hez hasonlítottak, élénk indulatokat gerjesztett, de Nagy gondosan ügyelt arra, hogy a hangsúly azon legyen, hogy a szocialista ál­lam pillérének, a munkásnak életszínvonala jobb legyen. Saner utalt arra, hogy a szovjet vezetés Sztálin halálát követően számolt azzal, hogy Magyarországon, amely mindig elsősorban mezőgazdasági ország volt, a legfontosabb a gazdaság-7 Simpson jelentése a Külügyminisztérium Információs Osztályának (1953. május 29., máso­lat). TNA, FO, 371/106296/NH 1281/5. 8 Saner távirata a Külügyrninisztériumnak (1953. július 6.). TNA FO, 371/106265/NH 1018/53.

Next

/
Thumbnails
Contents