Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Thomas Sakmyster: Goldberger Sándor / J. Peters és az amerikai kommunista mozgalom I/185
194 THOMAS SAKMYSTER szek, értelmiségiek, ügyvédek meggyőzéséhez, akiket nemcsak beléptetett a pártba, hanem illegális feladatok elvégzésére is rávett. Értékes kapcsolatokra tett szert pl. Hollywoodban és néhányszor Los Angeles-be is elutazott, hogy adományokat gyűjtsön és koordinálja a népfrontos csoportokat. Nem állt kapcsolatban a hollywoodi magyar közösséggel (pl. Kertész Mihállyal, azaz Michael Curtizzel), de jó viszonyt ápolt többek között Herbert Bibermannal, a később „Hollywoodi Tízek" néven ismertté vált írók egyikével.37 Szoros barátság fűzte a filmes Joseph Losey-hoz, akivel megállapodott, hogy európai utazásai során futárszolgálatot teljesítsen párt számára.38 New York Cityben kooperálni tudott egy sor szimpatizánssal, köztük ügyvédekkel, művészekkel, újságírókkal és olyan gazdag, társadalmi értelemben vett különccel, mint Frederick Vanderbilt Fields.39 1933-ban Péter Washingtonban egy a baloldallal szimpatizáló kormányzati alkalmazottakból álló, marxista tanulmányokat folytató csoport élére állt. A körnek rendkívül magasan képzett közgazdászok voltak a tagjai, például Alger Hiss, John Abt, Lee Pressmann és mások, akik elsődlegesen az akkor újonnan alapított New Deal-irodákban dolgoztak.40 Tagjai voltak a Kommunista Pártnak, s a rendszeres anyagi hozzájárulásukon felül is lelkesen szereztek üzleteket a párt számára. Ez a csoport a kormányzatba való beépülés szempontjából nagy lehetőséget jelentett Péter számára. Rábeszélte a csoport tagjait, hogy írjanak rendszeres beszámolót hivatali munkájukról, s ezeket aztán átadta a pártnak. Legambiciózusabb, s hamarosan meg is valósuló reménye az volt, hogy néhány titkos kommunistát juttasson be olyan alapvetően fontos, „régi vágású" szövetségi intézménybe, mint a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium. Péter volt ezeknek az ügynököknek az „összekötője", gyakran meglátogatta őket Washingtonban, hogy erkölcsi támogatást nyújtson nekik, és néhány ideológiai kérdést is megvitasson velük.41 Ugyanakkor ő küldte a legtöbb információt Whittaker Chambershez, aki kapcsolattartó és futár is volt egyben, s nap mint nap ellátta a csoport felügyeletét is.42 Péter először úgy gondolta, hogy ezek a kommunistákkal lojális, a szövetségi kormánynál dolgozó emberek befolyásolni fogják a politikát, s hogy az érdekes ügyekről rendszeresen írnak majd jelentéseket a Kommunista Párt számára. Nemsokára az is eszébe jutott, hogy a titkos apparátus néhány tagja fon-37 Attól fogva, hogy 1942-ben Peters Kaliforniába utazott, hogy ott tanácskozzon Bibermannal és a hollywoodi szimpatizánsoktól átvegye az AKP-nak szánt adományokat, az FBI felügyelete alatt állt és szigorúan figyelték minden tevékenységét. FBI file, 100-HQ-184255. Bibermannal és más hollywoodi kommunistákkal kapcsolatban Id. Ronald Radosh: Red Star over Hollywood. The Film Colony's Long Romance with the Left [Vörös csillag Hollywood felett. A filmesek hosszú románca a baloldallal]. Encounter Books, San Francisco, 2005. 38 David Caute: Joseph Losey: A Revenge on Life [Joseph Losey: bosszú az életen]. Oxford UP, New York, 1994. 48-49. 39 Beszélgetések Whittaker Chambersszel. FBI FOIA, 100-127090-46 és 62-78494-18. Loseyn kívül Peters „Arts Project"-jéhez tartozott New Yorkban James Proctor, Joseph Barnes, és mások. A részleteket Id. a Petersről készült FBI aktában, lOO-HQ-184255. 40 Ld. Weinstein: Prejury, 116-171. 41 Egy Peters által Washingtonban elmondott „rámenős előadással" kapcsolatban ld. a „tanulmányi csoport" egyik résztvevője feleségének emlékiratát. Hope Hale David: Great Day Coming. A Memoir of the 1930s. [A nagy nap eljövetele. Emlékirat a 30-as évekből.] Steerforth Press, South Royalton, Vermont, 1994, 98-99. 42 Sam Tanenhaus: Whittaker Chambers. A Biography. [Whittaker Chambers. Életrajz.] Random House, New York, 1997. 79-119.
